hvg.hu: Sokan még mindig nem tudnak napirendre térni: miért ült át a függetlenek közé?

Ivády Gábor: Kezdettől fogva részt vettem az LMP megalapításában, sokat tettem azért, hogy ez a párt létrejöjjön és sikeres legyen. Emlékszem arra, amikor mindössze kéttucatnyian voltunk. Ott húztuk meg magunkat, ahol éppen befogadtak, és még nem volt semmilyen infrastruktúránk. Csak eszményeink voltak, semmi más.

Ivády Gábor

Stiller Ákos

Akkor abban állapodtunk meg, hogy az LMP egy olyan párt lesz, amely nem liberális, csak átvesz bizonyos liberális szempontokat és értékeket, ahogy konzervatív értékeket is. Abban is megállapodtunk, hogy különösen fontosnak tartjuk a környezetvédelmet és az ökológiát. Ám ahogy telt-múlt az idő, egyre több jel mutatott arra, hogy elindultunk afelé, hogy belvárosi, liberális rétegpárttá váljunk. Ennek jelei mutatkoztak a retorikában, a párt képviselőinek szóhasználatában is, mely egyre inkább emlékeztetett a volt SZDSZ-ére.

hvg.hu: Egyesek szerint az LMP liberális középpárttá szeretné kinőni magát, mások viszont úgy gondolják, hogy Schiffer András ezt ellenzi, ő jónak látná, ha az LMP mint az MSZP vetélytársa baloldali váltópártja lehetne a Fidesznek. Ön melyik verzióval nem értett egyet?

I.G.: Az, amit Schiffer András vizionált, az volt, amit mi elképzeltünk. Sok ember keményen dolgozott azért, hogy bekerüljünk a parlamentbe. Valóban váltópárt szerettünk volna lenni, mely valódi alternatívát képvisel a Fidesszel szemben, de nemcsak Budapesten, hanem vidéken is. Az LMP egyszerre kívánta képviselni a vidéki, konzervatív beállítottságú, és az urbánus, liberális rétegeket. Karácsony Gergely, aki csak nemrég esett be a pártba, kommunikációs trénerből lett kampányfőnök, és már frakcióvezető-helyettes. Többek között ő tolja a liberális közép irányába az LMP-t, ami számomra elfogadhatatlan, mert életképtelen koncepció.

Jelen pillanatban Magyarországon a liberalizmus nem olyan hívó szó, amelyre középpártot lehet építeni. Ebből csak rétegpártot lehet csinálni, mely jó esetben öt és tíz százalék között teljesít az országgyűlési választáson, ugyanúgy, mint hosszú időn át az SZDSZ. De nemcsak ez a gond. Menet közben nem lehet „átprofilírozni” az LMP-t, ez olyan, mint egy autóban, menet közben akarna valaki kereket cserélni. Nem lehet becsapni az aktivistáinkat, azokat, akik keményen dolgoztak LMP-ért. És mindezt csak azért, mert egyesek úgy gondolják, a helyhatósági választásokon az LMP csak azért nem volt sikeres, mert nem voltak elég liberálisak az üzeneteink.

hvg.hu: Miből jutott arra a következtetésre, hogy az LMP  egy „új SZDSZ” kíván lenni?  Mi volt az a momentum, amely önnél kiverte a biztosítékot?

I.G.: Nem szívesen beszélek erről, mert félreértésre adhat okot. Ha ugyanis elárulom, egyetértek azzal, hogy a készülő alkotmányban a házasság intézménye csak férfira és nőre vonatkozzon, vagyis a család intézményét csak számukra tartanám fenn, úgy tűnhet, mintha kifogásolnám a melegek házasságát, vagy egyenesen homofób lennék. Erről azonban szó sincs, csak éppen nem örültem annak, hogy kommunikációnk ezekre a kérdésekre helyezi a hangsúlyt. Ami engem illet, a konzervatív, hagyományos családmodell pártján állok, melyben anya, apa és gyerekek vannak. Az is valószínű, hogy én mint anyakönyvezető nem fogok szembesülni a saját gyakorlatomban azzal a kérdéssel, hogy összeadjak-e egy meleg párt, vagy sem. De ez csak egyetlen példa volt. Úgy tűnik a számomra, hogy esetenként, többek között az alkotmányozásnál is, az LMP ultraliberális nézeteket vall.

hvg.hu: Az LMP vezetői a szemére vetették, hogy elfogadott egy mintegy félmilliós adományt, mely nem származott átlátható forrásból.

I.G.: Tény, hogy megkeresett valaki, és ötszázezer forintot adott a párt részére. Amikor kiderült, hogy ez a pénz „átláthatatlan forrásból” származik, visszafizettem az adományozónak. A sikkasztási vád, mellyel az LMP vezetői közül néhányan próbáltak bemocskolni, teljesen alaptalan. Valóban eljárási hibát követtem el: ahelyett, hogy a pénzzel azonnal az etikai bizottsághoz fordultam volna, a választmány elé kívántam terjeszteni a kérdést. De még mielőtt a választmány megtárgyalta volna az ügyet, azt kezdték rólam terjeszteni, hogy saját zsebre dolgozom.

Az eljárási hiba miatt etikai vizsgálatot indítottak ellenem, és felvetették, hogy ki kellene engem zárni a pártból. Az etikai bizottság döntését megfellebbeztem, és az Országos Politikai Tanács, mely a választmány fölött áll, kétharmad-egyharmad arányban úgy döntött, hogy felülbírálják az etikai bizottság döntését. Ezek után döntött úgy a frakció, hogy ők külön is meg akarják vizsgálni az ügyet, és dönteni akarnak az ügyemben. Ezt méltánytalannak éreztem, és a belső hatalmi harccal magyaráztam. Vagyis az egyik irányzat azzal akarta gyengíteni a másikat, hogy engem lehetetlenné tett.

hvg.hu: Ön az LMP egyetlen megválasztott polgármestere. Nem mond le a listás mandátumáról, hanem függetlenként kezd el politizálni. Frakció nélkül nehéz boldogulni a parlamentben. Mire készül?

I.G.: A független képviselőknek is vannak lehetőségeik, melyekkel élhetnek. Én is benyújthatok például törvényjavaslatokat, és ha megnyerek magam mellé tíz képviselőt, a benyújtott módosító indítványról akkor is szavaz a parlament, ha az illetékes bizottság előzőleg elvetette a javaslatot. Mivel jó viszonyban vagyok a többi parlamenti párttal, ha egy-egy módosító javaslatot jó érvekkel alátámasztok, remélhetőleg fel tudom melléjük sorakoztatni valamelyik ellenzéki pártot.

hvg.hu: Ha már a parlamenti munkánál tartunk, furcsa volt, hogy a tragikus vörösiszap-szennyezés kapcsán az LMP milyen visszafogott volt eleinte, átengedte a terepet a kormánypártnak.

I.G.: Az LMP-nek sokkal korábban és sokkal határozottabban fel kellett volna lépnie az iszap ügyében. Egy zöld párttól ez elvárható lett volna. De a tömérdek belső egyeztetés, vita miatt elmulasztották ezt a lehetőséget.