Nehéz eldönteni, hogy figyelmetlenségből, vagy szándékosan, egy új nemzetpolitikai koncepció megvalósulásaként maradt-e ki az új alkotmány tervezetéből a hazai kisebbségek nyelvének védelme, vagy bármilyen utalás a kisebbségi közösségek létére, a magyarsággal közös történelmükre. Az új alkotmány preambuluma, a meglehetősen patetikus hangvételű „nemzeti hitvallás” csak arról emlékezik meg, hogy a hazai nemzetiségek és népcsoportok nyelvét „tiszteletben tartja”. (Ugyanakkor védeni kívánja a magyar nyelvet és a siketek és némák jelnyelvét.) Tekintettel arra, hogy preambulumot az alkotmány szövegével együtt kell majd értelmezni, a nemzetiségek „lefokozásának” közjogi következményei is lehetnek, ami elfogadhatatlan. Akkor is az lenne, ha a határainkon túl, hét szomszédos ország területén nem élnének magyar nemzetiségűek, vagyis nem kellene tartani attól, hogy az új alkotmány elfogadásával, akkora nemzetpolitikai öngólt lövünk, hogy csak úgy rezeg majd a háló.

Kállai Ernő

Horváth Szabolcs

Kállai Ernő, a kisebbségi jogok ombudsmanja, az alkotmánytervezet nyilvánosságra hozatala után két nappal sajtóértekezletet hívott össze, előzőleg pedig két nemzetiségi szövetség vezetője, Hepp Mihály, a horvát, Heinek Ottó pedig, a német kisebbségi önkormányzat vezetője az ügyben sürgős kihallgatást kért a köztársasági elnöktől. Felhívták a  figyelmét, hogy a preambulum ellentmondásban van az alkotmánytervezet szövegével, mely államalkotói tényezőnek ismeri el a hazai nemzetiségeket. A megbeszélésen részt vett Szászfalvy László, nemzetiségekért felelős államtitkár is, aki Schmidt Pállal együtt arról győzködte a nemzetségi vezetőket, hogy az alkotmánytervezet szövegén még lehet változtatni, csak pontatlan fogalmazásról van szó, hiszen senki sem törekszik a hazai nemzetségek „totális asszimilációjára”. Ez jól hangzik, de a gyakorlat, a kisebbségi vezetők szerint, nem egészen ezt mutatja.

Március 11-én Kállai Ernő a kisebbségek jogainak megőrzéséről nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmának ad hangot, amiért „a törvényhozó megvonta az országos kisebbségi önkormányzatok egyetértési jogát jogalkotási kérdésekben, csökkentve ezzel befolyásukat a kisebbségi közösségeket érintő döntésekre.”  

A helyzetet bonyolítja, hogy az ombudsmani intézmény átszervezése is napirenden van, hiszen az új alkotmány össze akar vonni több tisztséget. Egyetlen, általános emberjogi ombudsman feladatává tenné, hogy szót emeljen a parlamentben az összes jogon esett sérelem miatt.. A ombudsmani intézmény átalakításának terve, melynek fő támogatója Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az általános ombudsman, nemcsak a Kállai Ernőnél, de Fülöp Sándornál, a „zöld ombudsmannál” is kiverte a biztosítékot.  A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa március 13-án közleményt adott ki. Ebben megütközéssel fogadta a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét, hiányolva belőle,  az egészséges környezethez való alapjogot  biztosítását., csupán az egészséges környezetre vonatkozó állami kötelezettséget rögzíti. Ő is kifogásolta, hogy az alkotmánytervezet szerint a jövőben csak az "alapvető jogok biztosa" működik majd, azaz a környezetvédelmi ombudsman intézményét felszámolnák.

Szabó Máté

Horváth Szabolcs

A Fidesz-KDNP alkotmánytervezete szerint, melynek kidolgozásában Szabó Máté valószínűleg részt vett, a jövőben egyetlen ombudsmant választanának, hat évre. Ő lenne az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a neve pedig az alapvető jogok biztosára változna. Helyettesei védenék a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokat, valamint a jövő nemzedékek érdekeit is, míg az adatvédelemmel független hatóságot bíznának meg. Ez a tervet Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hevesen bírálta, mint a hvg.hu-nak kifejtette, „óriási visszalépésnek” tartja.

 „Az új alkotmány tervezetében nincs szó arról, hogy bárkinek is hivatalos szerepet szánnának a hazai kisebbségek képviseletében. Szabó Máté az elmúlt években visszatérően szorgalmazta az ombudsmani tisztségek összevonását, úgy tűnik, most az ő álláspontja érvényesül. Eszerint az általános emberi jogok országgyűlési biztosaként ő maga látná el az összes hivatalos jogvédő feladatot. De az Európában egyedállóan jó és bevált magyar ombudsmani rendszer felszámolását semmiféle szakmai érv nem támasztja. Egy ilyen lépés semmiképp sem felel meg azoknak az elveknek, melyeket az európai ombudsmani intézmények számára kidolgoztak, és amelyek alapján a hazai rendszer létrejött. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a környező országokban, például Szerbiában, a Vajdaságban is a magyar minta alapján született meg a kisebbségvédelmi ombudsman intézménye, és Szlovéniában is készülnek a tisztség létrehozására” – fejtette ki Kállai Ernő.

Kállai ehhez még hozzátette: „elképzelhetetlen, hogy Magyarország, mely ezen téren az úttörő volt, most szétverje az utóbbi két évtizedben bevált rendszerét. Egy ilyen lépés súlyosan ártana a környező országokban, például Szlovákiában élő magyar kisebbségeknek is. Ha a parlament a jelenleg javasolt formában szavazza meg az alkotmánytervezetet, muníciót ad a környező országos szélsőséges nacionalista erőinek. Egyszersmind lehetetlenné teszi Magyarország kezdeményezését az EU-ban az európai romastratégia kialakítására, pedig ez Semjén Zsolt, Szászfalvy László és Balog Zoltán szívügye. Nekik, elolvasva az új alkotmány tervezetét az asztalra kellene csapniuk, dörömbölniük kellene a miniszterelnök ajtaján, hiszen az ellentétes mindazzal, amit eddig képviseltek és hangoztattak” – figyelmeztet a kisebbségi jogok ombudsmanja.