Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"80e150a7-db7c-425d-950d-cbbd733cfe70","c_author":"Gergely Zsófia","category":"itthon","description":"Mindent felülír az a cél, hogy Orbán Viktor rendszerét el kell takarítani, ezért muszáj 2026-ban a legerősebb ellenzéki pártra szavazni, „eszközként használva Magyar Pétert” – mondja Pankotai Lili. De a diákaktivista szerint a támogatást nemcsak megadni lehet, hanem elvenni is, mert a „slimfittes csávót” ugyanúgy el lehet takarítani, „ha nem azt csinálja, amiért megválasztottuk”. A HVG podcastjából az is kiderült, hogy a tanárok melletti tüntetésen elmondott, „6 darab” trágár kifejezést tartalmazó versével ismertté vált Pankotai hatévesen még az édesanyjával kopogtatócédulákat gyűjtött a Fidesznek, és szerinte akár a kormánypárt reklámarca is lehetne. Miért van az, hogy a generációja „leszarja”, hogy csúnyán beszél? Miért öltözik be mohácsi busónak minden évben? Hogyan készül kifejezetten a megmondószerepre egy sor különórával? Miért szervez fiatalokból álló csapatot annak érdekében, hogy mozgósítsa a választókat a jövő évi választások előtt? És mit válaszolna, ha a Tisza felkérné országgyűlési képviselőjelöltnek? Nézze meg Gergely Zsófia interjúját!","shortLead":"Mindent felülír az a cél, hogy Orbán Viktor rendszerét el kell takarítani, ezért muszáj 2026-ban a legerősebb ellenzéki...","id":"20250425_pankotai-lili-podcast","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/80e150a7-db7c-425d-950d-cbbd733cfe70.jpg","index":0,"item":"72c2a6ce-69c7-4ded-9c2d-0a86f7064edd","keywords":null,"link":"/itthon/20250425_pankotai-lili-podcast","timestamp":"2025. április. 25. 15:38","title":"Pankotai Lili: Magyar Péter szekerét tolom, mert az mindannyiunk szekere, akik kormányt akarunk váltani","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"107b8e9d-26a5-4c25-bfee-f908bd721551","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A Harry Potter-regények szerzője látványosan örült annak, hogy a brit legfelsőbb bíróság kimondta: esélyegyenlőségi ügyekben nem lehet nőként kezelni a transzneműeket. Pascal testvére korábban transzneműként coming outolt.","shortLead":"A Harry Potter-regények szerzője látványosan örült annak, hogy a brit legfelsőbb bíróság kimondta: esélyegyenlőségi...","id":"20250425_JK-Rowling-transzfob-Pedro-Pascal-luzer-transznemu-torveny","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/107b8e9d-26a5-4c25-bfee-f908bd721551.jpg","index":0,"item":"64920f91-4753-4b73-a6f3-bf6576441608","keywords":null,"link":"/elet/20250425_JK-Rowling-transzfob-Pedro-Pascal-luzer-transznemu-torveny","timestamp":"2025. április. 25. 10:36","title":"Pedro Pascal förtelmesnek és lúzernek nevezte J. K. Rowling viselkedését, aki az új brit transzneműtörvényt ünnepelte","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d70789ba-a1b6-4b34-8ef9-a2e022bc826d","c_author":"HVG","category":"elet","description":"A világ vezetői mellett rengeteg hívő gyűlt össze Rómában, hogy elbúcsúzzanak Ferenc pápától. Ilyen volt a temetés percről percre.","shortLead":"A világ vezetői mellett rengeteg hívő gyűlt össze Rómában, hogy elbúcsúzzanak Ferenc pápától. Ilyen volt a temetés...","id":"20250426_ferenc-papa-temetese-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d70789ba-a1b6-4b34-8ef9-a2e022bc826d.jpg","index":0,"item":"f496f31b-2cc3-4855-b612-825f3e339614","keywords":null,"link":"/elet/20250426_ferenc-papa-temetese-ebx","timestamp":"2025. április. 26. 09:50","title":"Zárt ajtók mögött ért véget Ferenc temetési szertartása","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"95e58d64-f6f2-4ecf-9d9f-3dbf3b1b0a28","c_author":"Keresztes Imre","category":"360","description":"A nukleáris főtárgyalóból lett külügyminiszteren, Abbász Aragcsin is múlik, arcvesztés nélkül tud-e Irán atomalkut kötni, hogy elkerülje a háborút.","shortLead":"A nukleáris főtárgyalóból lett külügyminiszteren, Abbász Aragcsin is múlik, arcvesztés nélkül tud-e Irán atomalkut...","id":"20250426_abbasz-aragcsi","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/95e58d64-f6f2-4ecf-9d9f-3dbf3b1b0a28.jpg","index":0,"item":"f49b442c-4afd-4f5d-bb9f-639050305485","keywords":null,"link":"/360/20250426_abbasz-aragcsi","timestamp":"2025. április. 26. 10:30","title":"Teherán dzsókerként használja az atomtárgyalásokat vezető külügyminiszterét","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5191677c-acb7-40db-98fc-6bbb8348e65e","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A színész tavaly több súlyos balesetet is szenvedett.","shortLead":"A színész tavaly több súlyos balesetet is szenvedett.","id":"20250425_Galko-Balazs-tragidia-meghalt-szinesz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5191677c-acb7-40db-98fc-6bbb8348e65e.jpg","index":0,"item":"97bb44e1-5331-4c88-9bc7-f834990fcd4a","keywords":null,"link":"/itthon/20250425_Galko-Balazs-tragidia-meghalt-szinesz","timestamp":"2025. április. 25. 21:26","title":"Meghalt Galkó Balázs","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"12d90561-553e-4278-830b-727f79ff22ce","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A Központi Nyomozó Főügyészség szerint nem igaz, amit a feljelentésekben állítottak, hogy sokkolót használtak volna a férfival szemben, és nem törték el az állkapcsát sem.","shortLead":"A Központi Nyomozó Főügyészség szerint nem igaz, amit a feljelentésekben állítottak, hogy sokkolót használtak volna...","id":"20250425_ugyeszseg-drog-zagyvarekas-rendori-bantalmazas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/12d90561-553e-4278-830b-727f79ff22ce.jpg","index":0,"item":"8526c2b3-c7c1-453d-b014-215f7083f85c","keywords":null,"link":"/itthon/20250425_ugyeszseg-drog-zagyvarekas-rendori-bantalmazas","timestamp":"2025. április. 25. 13:06","title":"Ügyészség: drog miatt halt meg a zagyvarékasi férfi, nem rendőri bántalmazás miatt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c4388b62-6040-4a79-9e34-3408fc228499","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"A részleteket ugyanakkor még mindig homály fedi.","shortLead":"A részleteket ugyanakkor még mindig homály fedi.","id":"20250426_Zelenszkij-a-Trumppal-valo-targyalasarol-Konnyen-lehet-hogy-tortenelmi-jelentoseguve-valik-majd-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c4388b62-6040-4a79-9e34-3408fc228499.jpg","index":0,"item":"3b35f506-4423-4139-9b11-ef039e92bede","keywords":null,"link":"/vilag/20250426_Zelenszkij-a-Trumppal-valo-targyalasarol-Konnyen-lehet-hogy-tortenelmi-jelentoseguve-valik-majd-ebx","timestamp":"2025. április. 26. 13:39","title":"Zelenszkij a Trumppal való tárgyalásáról: Könnyen lehet, hogy történelmi jelentőségűvé válik majd","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"019fb1de-f813-44dc-9a4b-321fd386f749","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Maradnak a különadók 2026-ban is, a kormány közel félezer milliárd forintot vár belőlük. A kiskereskedőket, bankokat, biztosítókat, benzinkutakat a kormány közben árkorlátozásokkal is szorongatja.","shortLead":"Maradnak a különadók 2026-ban is, a kormány közel félezer milliárd forintot vár belőlük. A kiskereskedőket, bankokat...","id":"20250425_Nagy-Marton-bemutatta-mit-var-a-kormany-kedvenc-fejosteheneitol","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/019fb1de-f813-44dc-9a4b-321fd386f749.jpg","index":0,"item":"b7a86a74-8b11-4952-a124-fa171b81ee7e","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250425_Nagy-Marton-bemutatta-mit-var-a-kormany-kedvenc-fejosteheneitol","timestamp":"2025. április. 25. 14:52","title":"Nagy Márton bemutatta, mit vár a kormány kedvenc fejősteheneitől","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A világ sokkal rosszabb hely lett 2001. szeptember 11-e óta, mint volt. Kevésbé szabad, kevésbé biztonságos, és jóval szegényebb. Ebben, mi tagadás, a Nyugat járt az élen.
09/11, nine-eleven, 2001. szeptember 11-e: tíz éve volt. Akkor azt írtam a Magyar Hírlapban, hogy sötét korszak következik. Sötét korszak következett.
A világ humanizálására fölesküdött antikapitalista mozgalmak – az első változatot, amely 1999-ben indult el Seattle-ben, antiglobalistának vagy „altermondialistának” nevezték – vereséget szenvedtek, a rendszer („liberális demokrácia”, „piaci kapitalizmus”, „alkotmányos jogállam”) pedig legyőzte önmagát, elvesztette lényegét. Számtalanszor tetszett úgy, hogy most már aztán istenigazából betartják a buchenwaldi esküt („SOHA TÖBBÉ!”), de már megint elkezdődött a kínzás. „A demokrácia exportjának” tekintett afganisztáni és iraki háború – és olyan következményei, mint a USA Patriot Act, Abu Ghraib, Guantánamo, a CIA röpülőjáratai az olyan civilizált, demokratikus országok (Litvánia, Lengyelország, Románia) kínzókamráiba, ahol nem kell bírói kontrollal és „emberi jogokkal” számolni, a nyílt hazugságokra (tömegpusztító fegyverek) támaszkodó, velejéig totalitárius propaganda, az összecserélhetetlenül fasiszta jellegű iszlámellenes uszítás – megpecsételte „a demokratikus Nyugat” sorsát. „Az új Európa” (azaz az EU új, kelet-európai része) elmulasztotta a kitűnő alkalmat, hogy hallgasson. Az 1989-ban a Nyugatnak is reményt nyújtó, a liberális demokráciát új energiáival megnemesítő, lázadó és rendszerváltó, bársonyforradalmas Kelet-Európa már megint szert tett félgyarmati/komprádor kormányokra. 2008-tól világgazdasági válság. A válságot kirobbantó neokonzervatív politika továbbra is hegemón, pedig a legtöbben utálják. De a válság felelőseinek szóló utálatot sikerült elterelni: a segélyre szoruló, sötét bőrű kiszorítottak (muszlimok, romák, afrikaiak, általában: pénztelen „idegenek”) és pártfogóik (jogvédők, balosok) a bűnbakok, nem pedig a válságot megszorításokkal, keresletszűkítéssel, „szociális leépítéssel” súlyosbító hatalmasok.
A Tea Party mozgalomtól Orbán Viktorig és Bojko Boriszovig a tőke politikai képviselői döbbenten észlelik korábban marginális eszméik diadalát: politikájuk áldozatainak TÖBBSÉGE lelkesen támogatja őket, ha biztos lehet benne, hogy az áldozatok KISEBBSÉGE megfelelően csattanós pofonokat kap.
A baloldal és a szélsőbaloldal mindenütt az utcán van már százezerszámra: Madridtól és Athéntól és Londontól („világ bolti fosztogatói, egyesüljetek!” – írja ígéretesen Slavoj Žižek barátom) Santiago de Chiléig és Tel Avivig tüntet, sátorozik, szellemesebbnél szellemesebb transzparensekkel bosszantja… ó, nem az ellenfelet, hanem a rossz lelkiismeretű liberálisokat; de politikai, AZAZ hatalmi „projekt” nélkül nem megy semmire. John Holloway nagy hatású könyvének címe (Changing the World Without Taking Power: „Változtassuk meg a világot, de ne vegyük át a hatalmat”) ezt remekül kifejezi, akárcsak a rokonlelkű Subcomandante Marcos, a mexikói zapatista vezér jelszava: preguntando caminamos, „töprengve vándorlunk”. Az egyetemes baloldal – és itt NEM a bukott „harmadikutas” szociáldemokráciára utalok, hanem a Magyarországon kívül mindenütt milliós példányszámokban megjelenő könyvecske, Stéphane Hessel Indignez-vous! („Háborodjatok föl!”) c. híres füzete hatására magukat „fölháborodottaknak” (los indignados) tituláló lázadókra – mikropolitikai terveket sző, 1999 óta módszeresen elveti mind a parlamenti választásokat, mind a fegyveres fölkelést, mert elutasítja mind a korhadást, mind a diktatúrát, amely az ilyesmivel járni szokott.
Így viszont a mértékadó lapokban józannak és ésszerűnek nyilvánított, dühöngő őrültek kormányoznak, és kergetik a tébolyba a lumpenproletariátust és a prekariátust, továbbá a fasiszták ölelő karjába az eladósodott és sebesen deklasszálódó alsó középosztályt. Képviseleti (vulgo: parlamentáris) kormányzatok esetén erre a honpolgárok (vulgo: választók) úgy válaszolnak, hogy a kormányzó pártok helyett ellenzéki vagy parlamenten kívüli pártok felé fordítják rokonszenvező érdeklődésüket. Ámde most e tekintetben is passzív forradalom (Gramsci) játszódik le mindenfelé: a honpolgárok nem szavaznak, hagyományos politikai preferenciáikról nem is nyilatkoznak, mert nincsenek nekik ilyenjeik. A hagyományos politikára összpontosító, hagyományos nyomtatott sajtó már alig-alig befolyásolja a közvéleményt, helyette a rém- és álhíreket, előítéleteket, babonát, paranoid összeesküvés-elméleteket, áltudományt forgalmazó, amatőrök és dilettánsok (vulgo: egyszerű „polgárok”, „az utca emberei”) értelmezéseit, és főleg sok-sok képet „demokratikusan” terjesztő internet és webkettő (a „szociális” vagy „közösségi médiák”) jeleníti(k) meg a teljesen diffúz, az információkat soha nem ellenőrző, logikára kevéssé hajlamos közvéleményt. Benne összeolvad az én szívemnek kedvesebb lázadó nonszensz a konzervatív fanyarsággal és a posztfasiszta vicsorgással, az eredeti elemzés a jó kis elmebajjal.
A web és a webkettő módszertani elve – az általam egyébiránt nem kedvelt Richard Dawkins ezúttal kitűnő terminusával – a HADD (hyperactive agent detection device). Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a HADD elv segélyével vizsgálódó alany úgy véli, hogy a világban lezajló folyamatok majdnem minden esetben valaki („a hiperaktív cselekvő”) tudatos szándékából fakadnak. Minden azért történik, mert valaki – ilyen vagy amolyan érdekei miatt – így akarta, ezért a társadalmi történések megértésének kulcsa A FELELŐSSÉG megállapítása.
Ez különösen alkalmatlan a modern/posztmodern kapitalizmus megértésére, amelynek középpontjában teljesen személytelen szubjektumok állnak, a tőke a maga akkumulációs (fölhalmozási) és expanziós (terjeszkedési) imperatívuszaival, s a vele ellenséges szimbiózisban álló, töredezett globális államrendszer a maga demográfiai, területi és katonai imperatívuszaival. Az internet tipikus ömlengője vagy rekedt suttogója összekeveri a tőke és az állam legitimációs szükségleteiből fakadó mozgósítási és propagandisztikus/világnézeti dumát magukkal a kényszerekkel, amelyek ettől függetlenül hajtják előre őket, ez esetben ismét a szakadékba, ahonnan 1945-ben úgy-ahogy kikecmeregtünk. Ennek az a föltűnő hátránya, hogy az oltári nagy szabadszájúság ellenére a digitális hőzöngés megmarad a személytelen hatalom működtetőinek értelmezési keretében, és a HADD közbejöttével lankadatlanul moralizál. A kérdés: ki a bűnös? Ifj. Bush? Hu Csin-tao? A bankok? Gyurcsány? Orbán? A görög sziesztázók? Merkel? Az IMF? A szakszervezetek?
Ezek persze értelmetlenségek.
Igaz, enyhült az elitizmus, az információszórás hierarchikussága, a kiváltságos racionalitásminták uralma, de ez – bár üdvös – egyáltalán nem vezetett nagyobb egyenlőséghez. Ugyanakkor nincs jele annak, hogy a nyilvánosság úgyszólván végtelenné tágulása elejét venné a konformizmusnak. A hatalom ellenőrzése, amelyben annyira reménykedett a kiberromantika, úgyszintén nem lett hatékonyabb: a hackerek ugyan betörnek a leggondosabban őrzött digitális irattárakba is, de a WikiLeaks csak azt erősítette meg, amit a hozzáértők eddig is tudtak vagy sejtettek, a kínos leleplezések eddig egyetlen kormányt sem ingattak meg súlyosabb mértékben. Viszont megingatták azt a csekély – és nyilván indokolatlan – bizalmat is, amelyet a honpolgárok még érezhettek idáig.
A 2001. szeptember 11-i merényletek lényegileg elérték a céljukat. A magát liberális demokráciának érző rendszer ugyan nem lett sokkal kegyetlenebb, mint régen, vagy akár a vietnami háború idején, a mai kliensrezsimek és bábkormányok nem vériszamosabbak, mint a latin-amerikai diktatúrák vagy a görög ezredesek katonai fasizmusa, de nyíltan akkor még nem döntötték volt romba a joguralmat.
De amikor szeptember 11-e után az amerikai kormányzat elfogta és elrabolta különféle ellenfeleit, megfosztotta őket mind a nemzetközi jog (hadijog), mind a szokványos büntetőjog garanciáitól, amikor külföldön börtönözte be, kínozta és kínoztatta őket, akkor a szokásos ügyészi, bírói, sőt: rendőri ellenőrzés elől is elvonta foglyait. Mindezt jogellenes jogszabályok, elnöki és miniszteri rendeletek becikkelyezésével érte el; ráadásul cinkosaivá tette a szövetséges külhatalmakat. A legújabb hírek szerint az amerikai és brit földerítés, hírszerzés és elhárítás Kadhafi kínzókamráiban is együttműködött a líbiai hóhérszolgálattal.
A katonai akciók jelentős részét nem hadseregek, hanem zsoldosokat alkalmazó „biztonsági” magáncégek folytatják rég nem látott kíméletlenséggel. A magánhadseregek bevetését tiltja a hadijog, hiszen felelősségük nem megállapítható, viszonyuk a szuverén államokhoz homályos.
Arra, hogy a törvénytelen lehallgatást már senki se röstelli, hogy a törvénytelen lehallgatásból kinyert szöveg bizonyítéknak számít a bírósági tárgyalóteremben, s hogy az efféle büntetlenül reprodukálható a médiákban, Magyarország kitűnő példa. A nemzetközi alapjogi rendszer s a vele összehangzó nemzetállami alkotmányosság tönkrement. Mindenütt. Vele együtt hanyatlik a szociális gondoskodás, az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem, a munkajog… stb., stb. – és általában minden, ami intézményes. A közönség nem bízik az intézményekben, megveti őket, s ez fölbátorítja az egyre felelőtlenebb és tudatlanabb kormányzatokat arra, hogy az állami intézményekkel a véres padlót töröljék. A kései kapitalizmus csőcselék-nietzscheanizmusa a gyöngék iránti nyílt megvetésen alapul, s az elnyomás élvezetét olyan álfogalmakkal igazolja a bátortalanabbak számára, mint a „terrorizmus”, a „fundamentalizmus”, a „cigánybűnözés”. Az igazi, az eredeti nietzscheanizmus nem moralizál és nem bálványozza a közrendet. De mindkettő leborul a bestiális uralom előtt. A rendet – a hitszegően moralizált, korlátlan uralmat – egyre inkább erőszakkal tartják fönn, újabb és újabb börtönök nyílnak.
Szaddám halott. Oszama bin Láden halott. Előbbit többé-kevésbé törvényesen végeztette ki az új iraki bábrezsim, olyan jelenetek – síita bandavezérek bosszú- és diadalüvöltése, szennyes szidalmai – közepette, amelyek Tacitus és Shakespeare legiszonyatosabb lapjaihoz méltók, utóbbit szuverén állam (Pakisztán) fölségterületének megsértésével az amerikai haditengerészet kommandósai (Navy Seals) likvidálták a nemzetközi jog megsértésével, amelynek (és általában a szabadelvű-alkotmányos joguralomnak) a helyreállításával indokolták volt az afganisztáni és az iraki agressziót. A világ sokkal rosszabb hely lett 2001. szeptember 11-e óta, mint volt. Kevésbé szabad, kevésbé biztonságos, és jóval szegényebb.
Ebben, mi tagadás, a Nyugat járt az élen.
A demokratikus megújulás, az „arab tavasz” iszlám országokból indult ismét útnak, a vége ugyan alighanem csalódás lesz, mint mindig – de a muszlim népekről terjesztett ótvaros hazugságok (amelyekben a faji determinizmus vegyül a kulturális determinizmussal) megbuktak, ahogyan a „tekintélyimádó” kelet-európai népekről (elsősorban a „bizánci lelkületű”, „jobbágymentalitású” görögkeletiekről) terjesztett rágalmakkal is fölsültek fölényes terjesztőik 1989-ben. Ki hitte volna, hogy 2011-ben az izraeli népi ellenállás a testvéri arab példára hivatkozik őszinte csodálattal?
Megmentőként vonultak be a világtörténelembe az ikertornyok tragédiájánál életeket mentő tűzoltók. De mi történt azóta? Népszerűségük mintha csökkent volna.
Az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrorcselekmények legendák és összeesküvés-elméletek ezreit ihlették az elmúlt tíz évben. Cikkünkben ezekből szemlézünk, megmutatjuk, miért alakulnak ki e teóriák, milyen veszélyeik vannak, és hogyan érdemes ellenük küzdeni – már ha egyáltalán lehet.