Csütörtökön este amerikai repülőgépek 24 órán belül másodszor intéztek támadást az iraki főváros ellen, miközben déli irányból a szárazföldön is megindult az amerikai-brit offenzíva. A szövetségesek elfoglalták Umm-Kaszr iraki határvárost, amely mintegy 50 kilométerre fekszik Bászra kikötőjétől. A térségben éppen aknákat telepítő iraki katonák harc nélkül megadták magukat. A Fox News amerikai hírtelevízió értesülései szerint Irak csütörtökön megkezdte olajkútjainak felgyújtását, az iraki olajminisztérium azonban cáfolta az amerikai értesülést. George Bush amerikai elnök csütörtök esti beszédében magabiztosan nyilatkozott az iraki harcokról, hangsúlyozva: a beavatkozás tétje az, hogy Amerika biztonsága fokozódjék.

A szárazföldi támadás előkészítéseként az Egyesült Államok légiereje csütörtökön újabb támadásokat intézett dél-iraki célpontok ellen. Ezt követően - a konfliktus első ismert szárazföldi ütközetében - amerikai tengerészgyalogosok megsemmisítettek két iraki páncélozott szállítójárművet, majd az Egyesült Államok 3. gyalogsági hadosztályának tüzérsége tüzet nyitott iraki katonákra. Bufourd Blount vezérőrnagy a kuvaiti-iraki határ teljes hosszában megnyitott zárótüzet az Irak elleni szárazföldi műveletek első fázisának nevezte.
A déli fronton a BBC rádió jelentése szerint mintegy tízezer páncélozott amerikai jármű és nagy számú szövetséges katona lendült támadásba az iraki hadsereg ellen. Az előrenyomulást heves tüzérségi tűz kísérte, ennek ellenére a washingtoni védelmi minisztériumban azt állították, hogy ez még nem a döntő erejű támadás. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter délután kijelentette: a rakéta- és bombatámadások Bagdad és környéke ellen csak ízelítőt jelentenek abból, ami majd hamarosan következik. "Ami most következik, olyat még egyetlen korábbi konfliktusban sem láthattunk. Ez erejét, méretét és kihatását tekintve messze meghaladja mindazt, aminek korábban tanúi lehettünk" - jelentette ki Rumsfeld.
Csütörtökön este amerikai robotrepülőgépek csapódtak be az iraki főváros központjában, hatalmas robbanásokat okozva a környéken. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint a támadás nyomán füstfelhők szálltak fel a külügyminisztérium és a tervezésügyi minisztérium épületének szomszédságából. Robbanások hallatszottak a Tigris folyó nyugati partjáról is, ahol az iraki hírszerzés székháza, valamint Szaddám Huszein elnök két palotája is található. Egy iraki hivatalos jelentés szerint az elnök családtagjai közül senkinek sem eset baja. A szemtanúk viszonylag erőtlen iraki légvédelmi tevékenységről számoltak be.
Korábban hat amerikai hadihajóról több mint negyven manőverező robotrepülőgépet lőttek ki különböző célpontok ellen és emellett F-117-es "lopakodó" vadászbombázókat vetettek be. Az amerikaiak a hajnali és a reggeli órákban több hullámban támadtak bagdadi és Bagdad-környéki célpontokat, s a reggeli órákban két órán át tartó légiriadó volt az észak-iraki nagyvárosban, Moszulban is. A támadási hullám célpontja Szaddám Huszein iraki elnök, illetve más vezetők voltak.
Asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter szerint az első bombázásoknak egy polgári halálos áldozata és több sebesültje is van. Irak az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte az amerikai csapás miatt. A rendkívüli BT-ülést szorgalmazó bagdadi kérésről Abbasz Halaf, Irak moszkvai nagykövete számolt be a RIA Novosztyi hírügynökségnek. A Fox News amerikai hírtelevízió értesülései szerint Irak csütörtökön megkezdte olajkútjainak felgyújtását, az iraki olajminisztérium ugyanakkor cáfolta az amerikai értesülést.
Közben a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége az iraki háború elől elmenekülők megsegítésére összesen 158 millió dollár segély összegyűjtésére vonatkozó felhívást tett közzé. A segélyszervezetek becslése szerint 305 ezer ember fog elmenekülni a csapások elől Irak más részeire, Iránba, Jordániába, Kuvaitba, Szíriába és Törökországba.
Kofi Annan, az ENSZ főtitkára felszólította az iraki háborúban érintett valamennyi felet, hogy gondosan tartsák tiszteletben a nemzetközi emberiességi előírásokat. "Gondolatban az iraki néppel vagyok, amelyre újabb megpróbáltatás vár" - fűzte hozzá. A francia külügyminiszter csütörtökön felhívást tett közzé, új nemzetközi értekezlet egybehívását szorgalmazva a Közel-Keletről. Dominique de Villepin úgy vélte, hogy Irak sorsáról csak maguk az irakiak dönthetnek. Franciaország ellenben nem zárja ki a beavatkozást az iraki eseményekbe, beleértve a katonai eszközök felhasználását, amennyiben Bagdad vegyi, biológiai vagy bakteriológiai fegyvert vetne be az amerikai csapatok, illetve a szomszédos országok ellen. Joschka Fischer német külügyminiszter egy Amerika uralta új világrendtől óvott a képviselőház vitájában. Azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy kezdettől fogva nem Irak lefegyverzése, hanem a rendszerváltás volt az elsődleges célja. (MTI)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fontos dolog derült ki a reggeliről

Fontos dolog derült ki a reggeliről

„A Nat 2020 az irodalomtanítás Mohácsa”

„A Nat 2020 az irodalomtanítás Mohácsa”

Ilyen, amikor a nyomasztó posztkommunista kulisszát a film noir kellékeire cserélik

Ilyen, amikor a nyomasztó posztkommunista kulisszát a film noir kellékeire cserélik

Online konzultációt indított Gyurcsány az ellenzéki összefogásról

Online konzultációt indított Gyurcsány az ellenzéki összefogásról

Meghaladta a Mol tavalyi eredménye a megemelt célkitűzést

Meghaladta a Mol tavalyi eredménye a megemelt célkitűzést

Annyi a váltás a magyar diplomáciában, hogy nehéz lett kiszűrni a kockázatokat

Annyi a váltás a magyar diplomáciában, hogy nehéz lett kiszűrni a kockázatokat