Az AFP hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója szerint tizenöt ember sérült meg. Hírt adott a merényletről a dubaji székhelyű al-Arabíja televízió is, először öt, majd tizenhét halálos áldozatot említve. A katari al-Dzsazíra műholdas televízió hírében is öt halálos áldozatot említettek, a CNN pedig legkevesebb tizenhét halottról számolt be.
A mauzóleumhoz tartozó mecsetben éppen véget ért a pénteki ima, s a részt vevő nagy tömeg kezdett kiáramlani az épületből, amikor bekövetkezett a hatalmas detonáció. A gépkocsi - halálos terhével - a mecset déli kapuja előtt állt. A pusztító erejű robbanástól beszakadt a téglakapuzat, s az omladék rázuhant a kifelé tartó emberekre. Összeomlott a mecsettel szemközti étterem is, maga alá temetve az összes vendéget. Öt gépkocsi is szétroncsolódott a detonációtól.
A merényletben életét vesztette Mohammed Bakír al-Hakím ajatolláh, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI) vezetője. Al-Hakím egyben tagja volt az amerikai fegyveres erők támogatásával létrehozott ideiglenes kormányzótanácsnak is.
Nem ismeretes, ki lehetett az elkövető, és mi volt az indítéka. Mindenesetre a mecset előtt összegyűlt tömeg Szaddám Huszein bujkáló volt elnököt és annak Baasz Pártját tette felelőssé. Ali mauzóleuma a síiták egyik legszentebb helye. A hozzá tartozó mecsetben minden pénteki imára jelentős tömeg szokott egybegyűlni. Ali imám Mohamed próféta veje, a síiták csak az ő leszármazottait ismerik el a próféta örököseinek.
A kormányzótanács tagjait már korábban megfenyegették
Az amerikaiak által kinevezett iraki kormányzótanács tagjainak és az Irakot megszállva tartó erőkkel együttműködő irakiaknak a meggyilkolásával fenyegetőzött eddig ismeretlen szervezetek nevében néhány álarcos fegyveres egy kedden bemutatott videofelvételen. Az álarcos fegyveresek az Irakban eddig ismeretlen Iszlám Dzsihád Mozgalma, a Muzulmán Ifjúság Szervezete és az Iraki Felszabadítási Szervezet képviselőiként állították be magukat. Egybehangzóan azt mondták, hogy a megszálló erőkkel "kollaboráló iraki árulókra" még hamarabb lecsapnak, mint az amerikai megszállókra.
A kormányzótanács tagjai elleni gyilkos terveket azzal indokolták, hogy azt az amerikaiak hozták létre a megszállók kiszolgálására, s azzal a feladattal bízták meg, hogy ássa alá a megszállással szembeni ellenállást. Kiemelték, hogy a tanács 25 tagja közül kilenc nem is iraki állampolgár. Az ismeretlen fegyveresek szerint azért érte robbantásos merénylet a múlt héten az ENSZ bagdadi központját, mert a világszervezet együttműködik a megszállókkal, és törvényes színezetet próbál adni a megszállásnak. Ugyanakkor nem nevezték meg a merénylet elkövetőit, nem mondták, hogy az állítólag általuk képviselt szervezetek követték volna el a legalább 23 halálos áldozattal járó múlt heti bagdadi merényletet.
Sikertelen merénylet a tikríti rendőrfőnök ellen
Nagy szerencsével, sértetlenül élt túl egy ellene elkövetett merényletet Tikrít rendőrfőnöke, Táleb Samel Ahmed, amikor ismeretlen fegyveresek megtámadták azt a gépkocsioszlopot, amelyben ő is utazott. A rajtaütés a Szamarából Tikrítbe vezető úton történt. Ahmed sértetlen maradt, de sofőrje súlyosan megsebesült. Táleb Samel Ahmed már a negyedik a tikríti rendőrfőnöki poszton azóta, hogy az amerikai csapatok áprilisban bevették a várost, Szaddám Huszein volt iraki elnök szülőhelyét.
Az Egyesült Államok külső segítségre számít
Washingtonban megdöbbenést váltott ki a nedzsefi merénylet, amely amerikai katonai szakértők szerint még inkább rávilágít a biztonság helyreállításának szükségességére. Ezzel egy időben az amerikai fővárosban olyan értesülések láttak napvilágot, amelyek szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsában rendkívül hűvös fogadtatásra talált az Egyesült Államok arra vonatkozó javaslata, hogy az ENSZ vegye át az iraki békefenntartást, a világszervezet által delegált többnemzeti erők azonban mindenképp maradjanak amerikai parancsnokság alatt. A Bush-kormányzat - mint Washingtonban rámutattak - ezzel próbálja elérni, hogy néhány tekintélyes állam, köztük Németország, Franciaország, Oroszország és India is csatlakozzon a békefenntartáshoz. A szóban forgó országok mindeddig ENSZ-mandátumhoz kötötték szerepvállalásukat.
Az idézett források szerint a hűvös reagálások ellenére Washington - elsősorban brit közreműködéssel - azt akarja elérni, hogy szeptemberben megszülessen az Irakkal kapcsolatos új határozat, amely az említett amerikai javaslaton alapulna. Megemlítettek ugyanakkor egy másik alternatívát is, amely szerint Afganisztán esetéhez hasonlóan a NATO vállalhatná a békefenntartást.
A célpont: Bakír al-Hakím
Bakír al-Hakím ez év májusában tért vissza iráni emigrációjából, ahova 1980-ban menekült, mert Szaddám Huszein előző elnök rendszerének kérlelhetetlen bírálójaként Irakban veszélyben érezte az életét. Szaddám Huszein rendszerének bukása után valóságos diadalmenetben tért vissza Irakba.
Ugyanakkor ismeretes, hogy a síita táboron belül is heves bírálatok érték Bakír al-Hakím személyét az amerikai megszállók által létrehozott kormányzótanácsban való részvételért. Iraki lapok jelentései szerint számos halálos fenyegetés érkezett az ajatolláh címére az utóbbi hetekben, s vasárnap már megkíséreltek ellene egy merényletet.
Pedig Bakír al-Hakím aligha volt Amerika-barátnak mondható. Többször is élesen bírálta "az amerikai-brit megszállók gyámkodását" az iraki nép felett, nemegyszer jelezte, hogy nem az amerikaiak által kilátásba helyezett nyugati típusú demokrácia, hanem az iráni teokratikus állam az eszménye, és számos alkalommal állást foglalt a muzulmán jogrendszer, a saría iraki alkalmazása mellett. (MTI)