Mint mondta, a kulturális és a külügyi tárca szakértői által kidolgozott vélemény alapján Csehország nem csatlakozik a projekthez. A szakértői csoport szerint ma lehetetlen megállapítani, hogy az ilyen szerkezetbe való bekapcsolódás milyen kötelezettségeket róna az államkasszára. Célravezetőbbnek tartjuk, ha Csehország konkrét projektumokba kapcsolódik be, akár kétoldalú, akár szélesebb európai alapon is.

"Az a tény, hogy Csehország nem lesz az Emlékezet és Szolidaritás európai hálózatának alapító tagja, természetesen még nem jelenti azt, hogy egyes cseh szubjektumok ne kapcsolódhatnának be, s ne vehetnének részt az európai kulturális és kutatói tervek megvalósításában" - hangsúlyozta a szóvivő.

Az Emlékezet és Szolidaritás elnevezésű európai mértékű kutatóhálózat létrehozását varsói központtal Christina Weiss német kulturális miniszter javasolta 2004-ben. Ez a terv tulajdonképpen a kelet-európai országokból a második világháború után kitelepített szudétanémetek szervezetei által kezdeményezett, Berlinben létrehozandó Kiűzetések Elleni Központ "ellenprojektje". A szudétanémet szervezetek elképzelései ugyanis éles tiltakozásokat, bírálatokat és vitát váltottak ki nemcsak Németországban, hanem az érintett kelet-európai országokban is, különösen Lengyelországban és Csehországban.

Ugyanakkor Weiss asszony kezdeményezése sem aratott osztatlan sikert. A Der Spiegel című német politikai hírmagazin szerint állítólag a német külügyminisztérium sem támogatja, sőt német szempontból igen vitathatónak tartja. A német külügyminisztérium elsősorban attól tart, hogyha létrejön, megalakul az új intézmény, akkor az alapító dokumentum, illetve a hálózat tevékenysége következtében esetleg bizonyos körök és országok új kárpótlási követelésekkel léphetnének fel Németországgal szemben. Egy másik mértékadó német hírforrás, a DPA hírügynökség viszont azt állította, hogy a két tárca között nincs a kérdésben semmiféle vita, feszültség. A DPA rámutatott, hogy a tervezett varsói nyilatkozat csupán politikai dokumentum, nem pedig egy kötelező jellegű államközi szerződés lenne.

A hozzáférhető információk szerint a lengyelek a németeket, a cseheket, a magyarokat, a szlovákokat és az osztrákokat hívták meg Varsóba a miniszteri szinten tervezett tanácskozásra.