A Galapagos-szigetek - 13 nagy és 40 kicsi, vulkanikus eredetű sziget az Egyenlítő magasságában, csaknem ezer kilométerre Ecuador nyugati partjától - súlyos betegek. Tömegesen ölték meg az óriásteknősöket, iguánokat. Vészesen csökken a bálnák, a tonhalak száma, mert nem tartják be a halászati rendeleteket és kétszer annyi a halászok száma, mint amennyi megengedett. A turisták csónakkal, olajjal és egyéb hulladékkal szennyezik a vizet, horgonyaikkal felsértik a medret.

Az ott lakók száma 28 ezerre szaporodott, ami a végső határ. A turisták által az 1970-es években bevitt idegen növények, főként kúszó növények elfojtják az őshonosokat. Sok kárt okoznak a szintén kintről bekerült kecskék, vörös hangyák, egerek, macskák, amelyek megeszik az iguán-tojásokat.

A professzor és csapata a szigetek megmentéséhez szükségesnek tartja ezeknek az idegen állatoknak a fizikai megsemmisítését, amely bizonyára nem fog tetszeni az állatvédőknek, de a kormányok és a tudományos közösségek egyetértenek.

Javasolja továbbá, hogy évente százezernél több turistát ne fogadhassanak a szigetek. Ez nyilván érzékenyen fogja érinteni azokat, akik második Kanári-szigeteket szeretnének belőlük csinálni. A mentési terv júliusban kerül a világörökség gondozásával megbízott kormányközi bizottság elé - írta az olasz Corriere della Sera című napilap.

Sajnos a csapat nem tudott gyógyírt ajánlani az olyan nagy katasztrófák ellen, amelyeket a hajószerencsétlenségek okoznak. Ilyen volt például 2001-ben a Jessica nevű olajszállító katasztrófája, amikor egymillió liter olaj kiömlése okozott máig ható károkat.
   
Charles Darwin csaknem két évszázaddal ezelőtt e szigetek faunáját és flóráját tanulmányozva dolgozta ki fejlődéselméletét. Az 1978-ban a világörökség részének nyilvánított hely most félő, hogy a veszélyeztetett örökségek listáján köt ki.