A szeparatistákkal szoros kapcsolatokat ápoló, illetve a tbiliszi vezetéssel élesen szembenálló Moszkva is óvakodott elismerni népszavazást, pedig a dél-oszét lakosság igazából Oroszországhoz csatlakozna, semmint Grúziához. Moszkva ugyanakkor hangoztatta, hogy egy etnikai csoportnak joga van az önrendelkezésre.

A Grúziától 1992-ben háborúval, orosz segítséggel elszakadt régióban 78 választókörzet nyílt meg vasárnap, s a szomszédos, Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiában további hat körzetben járultak az urnákhoz a dél-oszét szavazók - közölte a dél-oszét hivatalos választási bizottság, 55 ezer választásra jogosultról adva számot. 

Ezek a dél-oszétiai személyazonossági okmányokkal rendelkező polgárok - az orosz, illetve grúz okmányokkal rendelkezők nem voksolhatnak - minden bizonnyal megerősítik szeparatista régiójuk élén a Kreml-barát Eduard Kokojtit, aki a függetlenséget első lépésnek nevezte az Észak-Oszétiával való újraegyesülés útján. 

Az oszétok az alánok és jászok, iráni nyelvet beszélő leszármazottai. A Nyugat nem ismeri el a dél-oszét népszavazást. Moszkva szerint viszont, amely a dél-oszétok túlnyomó részét orosz útlevelekkel látta el, legalábbis nem lehet figyelmen kívül hagyni a népakarat e megnyilvánulását.

A hivatalos népszavazással egy időben "ellenvoksolás" is kezdődött a szakadár régió grúzok lakta falvaiban, főleg a grúz-dél-oszét konfliktusövezetben. Az Interfax jelentése szerint Chinvali vidékén 26 szavazókörzet nyílt meg. Az alternatív választási bizottság akár 30 ezer, főleg grúz papírokkal rendelkező választásra jogosultról beszélt a Kommerszant című orosz lap szerint.

Az alternatív voksoláson Dmitrij Szanakojev volt miniszterelnök pályázott eséllyel a konkurens dél-oszétiai elnökségre. Szanakojev azzal érvelt, hogy Dél-Oszétiának Grúzia keretében kell (szövetségi) köztársaságként meghatároznia magát, mert független államként a világközösség sohasem fogja elismerni.

Az alternatív választás után Dél-Oszétiának két kormánya lehet a moszkvai Kommerszant szerint. Bár Szanakojev tárgyalásokat kezdhet Tbiliszivel egy föderációs szerződésről, ezek nem járhatnak sikerrel, hiszen a grúz hatóságok továbbra sincsenek befolyással a Kokojti ellenőrizte régióra. 

A grúz hatóságok az alternatív választással sokkal inkább azt akarják demonstrálni a Koszovó státusára irányuló tárgyalások előtt, hogy Dél-Oszétia két részre van szakadva: ennél fogva Koszovó függetlenségének megadása nem teremtene precedenst Dél-Oszétia számára, ellentétben Vlagyimir Putyin orosz elnök sűrűn hangoztatott véleményével - írta a független orosz lap.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatja Grúzia Nyugat-barát törekvéseit és területi integritását, éppen ezért nem is vesznek tudomást a népszavazásról. 

Moszkva bizalmatlan Mihail Szaakasvili grúz elnök kormányával szemben, Tbiliszi pedig azzal gyanúsítja Moszkvát, hogy a dél-oszétiai népszavazással és az orosz gázexport árának megduplázásáról szóló fenyegetéseivel nyomást próbál gyakorolni Tbiliszire politikai irányvonalának megváltoztatása végett.