A jövedelmek is egyenlőtlenül oszlanak meg, ám a jólét földrajzi eloszlása még nagyobb ellentéteket mutat: Észak-Amerikában, Európában és az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiban található a világ gazdagságának mintegy 90 százaléka - áll a World Institute for Development Economics Research elnevezésű ENSZ-intézmény kutatásaiból. 

A Helsinkiben működő kutatóintézet közölte, hogy az ebben a témában először elkészített kutatás korlátozott adatokkal dolgozhatott; számításait 2000-es adatok alapján végezte.
 
Az intézet igazgatója, Anthony Shorrocks leegyszerűsítve mindezt úgy írta le, hogy amennyiben a világ népességét 10 ember képviselné, akkor közülük egy birtokában lenne a javak 99 százaléka, a többiek pedig a megmaradó 1 százalékon osztozhatnának. "A szupergazdagok gazdagsága groteszkebb, mint 50 esztendeje volt" - fogalmazott az igazgató.
 
2000-ben egy házaspárnak egymillió dollárral kellett rendelkeznie ahhoz, hogy a legfelső egy százalékot alkotó 37 millió ember közé kerülhessenek; e csoport fele az Egyesült Államokban és Japánban élt. "E két ország azért kiemelkedő, mert nagy a népességük és magas az átlagos jólét is. Svájcban és Luxemburgban is magas a jólét, de népességük kicsiny". Az egy főre jutó átlagos vagyon Japánban 181 ezer dollár, az Egyesült Államokban 144 ezer dollár volt.
 
2200 dolláros vagyonnal már be lehetett kerülni annak a jóléti listának az első felébe, amelynek végén a Kongói Demokratikus Köztársaság és Etiópia található, 200 dollárnál is kevesebb egy főre jutó vagyonnal.
 
A tanulmány egy érdekes ellentmondásra is rávilágít: sok jómódban élő "nyugati" a háztulajdon szerint sokkal kedvezőtlenebb helyzetűnek látszik, mert tulajdona jelzáloggal és más hitelekkel terhelt, akár negatív egyenleggel is, így ők ebben a tekintetben a világ legszegényebbjei közé tartoznak.