Az Egyesült Államoknak agresszív módon kell majd törekednie a kubai önkényuralmi rendszer "felnyitására" - mondta Bush előző nap a newporti haditengerészeti főiskolán egy kérdésre válaszolva.
 
"Hogy mit fog tenni az amerikai kormány?" - tette fel az amerikai elnök a kérdést, amelyet meg is válaszolt: Washingtonnak fel kell hívnia a világot arra, hogy a bátorítsák Kubában a demokráciát, amely alternatívát nyújthat azzal a kormányzással szemben, amelyben jelenleg élnek.
 
"Egy nap az Úr el fogja szólítani Castrót" - mondta Bush. Ezt a hallgatóság megtapsolta, de ő rögtön tiltakozott az ellen, hogy Castro halálát kívánná. Gordon Johndroe fehér házi szóvivő utólag úgy kommentálta Bush megjegyzését, hogy "az elnök egy elkerülhetetlen eseményről beszélt".
 
A 80 éves Fidel Castro tavaly nyáron megromlott egészségi állapota miatt átmenetileg öccsének, Raúl Castrónak adta át a hatalmat. A vezető, aki gyomorműtéteken esett át, azóta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, de júniusban egy videofelvételen úgy látszott, felépülőben van.
 
Mint a The Washington Post megjegyezte: "amerikai tisztviselők évek óta reménykednek Fidel Castro halálában". A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által a héten közzétett régebbi titkos jelentésekből kiderül, hogy az 1960-as években még a maffiát is fel akarták bérelni a kubai vezető meggyilkolására.
 
A liberális hangvételű lap szerint Bush és környezete igyekszik elkerülni azt a látszatot, hogy Castro halálára vár; a washingtoni kormány bizonyosan nem akarja ezzel elidegeníteni magától Latin-Amerikát.
 
Bush legutóbb márciusban, latin-amerikai körútja előtt tett érintőleges nyilatkozatot Kuba jövőjével kapcsolatban. Akkor a mostaninál némileg óvatosabban fogalmazott. Azt mondta, nem tudja, meddig él még Castro, de hite szerint nem maradhat fenn az általa a népre kényszerített rendszer, "ha a nép így dönt".
 
A washingtoni magyar nagykövetség az előző napok magyar sajtójából több olyan cikket helyezett fel angol fordításban a honlapjára, amelyek arról szólnak, hogy a magyar külügyminiszter és több pártvezető külföldön élő kubai ellenzékiek csoportját fogadta Budapesten és támogatást kínált a kubai demokratizálódási folyamat elősegítéséhez.
 
Kóka János, az SZDSZ elnök egy hete Washingtonban járt, ahol találkozott Frank Calzonnal, a Szabad Kubáért Központ vezetőjével és felajánlotta pártja segítségét a szigetország demokratizálásáért küzdő civil kezdeményezéseknek. A Miami Herald című floridai lapban a hét végén megjelent cikkében úgy foglalt állást, hogy az SZDSZ liberális pártként kész megosztani a békés rendszerváltás magyar tapasztalatait a kubai hatóságokkal és segítséget nyújtani a kubai ellenzéknek "különböző szinteken, beleértve a politikai és gyakorlati támogatást".
 
Göncz Kinga külügyminiszter tavaly októberben a floridai Miamiban részt vett egy a kubai átmenetről rendezett nemzetközi konferencián. Göncz Kinga előzőleg, szeptemberben New Yorkba utazott az ENSZ Közgyűlés őszi ülésszakára, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel folytatott akkori rövid megbeszélésén szó esett arról, hogy Magyarország átadhatná a tárgyalásos rendszerváltás tapasztalatait Kubának.