"Az EU-nak lehet közös vízumpolitikája, de az Egyesült Államok soha nem fogja egy blokként kezelni az Európai Uniót. Mindegyik EU-tagállammal kétoldalú megállapodásokat fog kötni, ahogy ezt az Egyesült Államok mindig is tette történelme során" - mondta James Jay Carafano a Heritage Alapítvány szakértője a távirati iroda kérdésére azon a videokonferencián, amelyet a budapesti amerikai nagykövetség szervezett.
 
James Jay Carafano hangsúlyozta: nagy kihívás, hogy az unió új tagállamai minél hamarabb csatlakozhassanak a vízummentességi programhoz, de gyakorlatilag nulla annak az esélye, hogy az USA megállapodjon az EU-val az esetleges közös csatlakozásról. Az új tagországok az Egyesült Államok szövetségesei, így mindegyiküknek helye kell, hogy legyen a programban előbb, vagy utóbb - tette hozzá a konzervatív értékrendű alapítvány főmunkatársa.
 
Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke hétfőn Budapesten azt mondta: az EU folyamatosan tárgyal az Egyesült Államokkal arról, hogy valamennyi uniós tagország állampolgára vízummentességet kapjon. A múlt héten az amerikai szenátus és a kongresszus is nagy többséggel elfogadta azt a törvénytervezetet, amely egyebek mellett lehetővé teszi a vízummentességben részesülő országok körének bővítését.
 
James Jay Carafano szerint egészen biztos, hogy a javaslatot az elnök is aláírja majd, erre akár ezen a héten, a nyári szünet előtt is sor kerülhet. Ezután azonban még egy-másfél éves felkészülésre lesz szükség mind az Egyesült Államokban, mind a csatlakozni kívánó országokban, mielőtt a konkrét időpontról tárgyalnának és döntenének - tette hozzá. Ráadásul az egyeztetések is elhúzódhatnak, technikailag ugyanis nem lehetséges, hogy egyszerre folytasson megbeszéléseket az Egyesült Államok képviselője például tizenöt pályázó országgal - mondta James Jay Carafano.
 
A törvényjavaslat szerint a csatlakozás feltételei között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a 10 százalékot, ennek jelenleg Csehország, Málta és Ciprus is megfelel, Magyarország és Lengyelország azonban nem - mutatott rá a szakember. A következő 12-18 hónapban azonban az utóbbi államoknak is lesz arra lehetőségük, hogy csökkentsék az elutasítások számát, ebben segíthetnek például a lakosságnak szánt oktatókampányok - fűzte hozzá.
 
Azon kérdésre, hogy csökkenhet-e az Egyesült Államok - jelenleg magas - támogatottsága azokban a közép-kelet-európai országokban, amelyek csak később csatlakozhatnak a vízummentességi programhoz, az amerikai szakértő azt mondta: a törvény új utat nyit meg, amely folyamatosan lehetőséget ad a csatlakozásra, tehát nem egyszeri bővítési alkalomról van szó. Nem szükségszerű, hogy a régióból először csak Csehország kerüljön be a programba, egy-másfél év múlva teljesen más lehet a helyzet - mutatott rá.
 
A szenátus és kongresszus által elfogadott jogszabálytervezet lehetővé teszi a vízummentességben részesített országok körének kiterjesztését. A feltételek között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a 10 százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7, a visszautasított kérelmek száma folyamatosan csökken. A másik szempont a túltartózkodás: azok aránya, akik tovább maradnak az Egyesült Államokban a vízumban megszabott időtartamnál. Erről egyelőre nincsenek pontos adatok, ezért is van szüksége az USA-nak technikai felkészülésre.
 
George Bush tavaly november végén jelentette be: megpróbálja meggyőzni a kongresszust arról, hogy további országok kerüljenek be a vízummentességi programba, és az új európai uniós tagországok vízumkötelezettségének eltörlését kezdeményezi majd. A vízummentességet élvező 27 országgal szemben jelenleg a kelet-európai államok polgárainak százdolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük.