Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament alsóháza, a duma külügyi bizottságának az elnöke, az ET parlamenti közgyűlése munkájában részt vevő orosz csoport vezetője erről a Vecernje Novosti című belgrádi lapnak adott interjújában beszélt.

A tapasztalt diplomata szerint Moszkva a lehetőségét is kizárja annak, hogy Koszovó területén független állam jöjjön létre, s még kevésbé tartja elfogadhatónak, hogy a NATO teremtsen meg egy ilyen államot.

A megoldáskeresés leghatékonyabb módjának a szerbek és albánok közvetlen tárgyalásait nevezte Koszacsov, hozzátéve, hogy annak viszont vannak bizonyos feltételei. A legfontosabb, hogy ne legyen semmilyen előzetes feltétel, vagy más szavakkal: Pristinának meg kell értenie, és el kell fogadnia, hogy Koszovó státusa még eldöntetlen.

Orosz részről a leghatározottabban ellenzik, hogy a tárgyalásoknak bármilyen határidőt szabjanak. Évtizedek óta zajlik például a közel-keleti rendezés, és hasonlóan hosszú idő óta megoldatlan Észak-Ciprus problémája. Koszovó esetében a tárgyalásoknak addig kell tartaniuk, amíg a két fél el nem jut a kompromisszumos megoldásig - szögezte le Koszacsov.

Szerinte a rendezésnek az ENSZ BT 1244. számú határozatán kell alapulnia, s bármilyen új, Koszovóval kapcsolatos dokumentum csak az 1244-esben szereplő döntések végrehajtása után születhet meg. Oroszország ahhoz is ragaszkodik, hogy Koszovó státusáról csak az összes elüldözött hazatérése után határozzanak.

A nemzetközi jog durva megsértése lenne, ha a koszovói albánok az ENSZ BT döntése nélkül kiáltanák ki a függetlenségüket, s azt néhány ország egyoldalúan elismerné - figyelmeztetett a duma külügyi bizottságának elnöke, aki szerint egy ily módon létrejött független Koszovó nem maradhatna fenn tartósan.

Azt jelentené ugyanis, hogy a történelemben először úgy bomlana fel egy állam, hogy abban nem ért egyet minden közvetlenül érintett, másrészt először történne meg, hogy egy népcsoport az állama többségi népének ellenkezése dacára függetlennek nyilvánítja területét. Ez beláthatatlan következményekkel járna - mondta Koszacsov, emlékeztetve rá, hogy ENSZ-becslések szerint mintegy 200, a koszovóihoz hasonló probléma létezik a világban, s közülük legalább 50 igen veszélyes stádiumba jutott.