Az eset különösen azért keltett figyelmet - és vet fel kérdőjeleket a vonatkozó osztrák törvényeket illetően -, mert a múlt héten egy egész, hattagú koszovói család került hasonló sorsra. Őket hét év után utasították ki Ausztriából, mert menedékkérelmüket nem fogadták el. Pedig a család beilleszkedett a környezetébe, dolgos, rendes emberek voltak, a gyerekek iskolába jártak. A helyi közösség is befogadta őket. Ám a néppárti Günther Platter belügyminiszter közölte, semmit sem tehet, a törvények a család esetében nem engedélyeznek számára emberiességi megfontolásokat.

Az intézkedés nagy felháborodást váltott ki, a zöldek külön parlamenti vitát kezdeményeztek az ügyben. A koszovói családfőt és három kisebb gyermekét időközben már vissza is küldték a szerbiai tartományba. Az anya idegösszeomlást kapott, őt kórházban ápolják. A legidősebb, tizenöt éves lánygyermek elbujdokolt, és levélben közölte: addig elő nem jön, amíg testvéreit és az apját vissza nem engedik, inkább megöli magát.

Alfred Gusenbauer kancellár egy nyilatkozatában borzasztónak minősítette a történteket, pedig pártja, a szociáldemokraták is megszavazták a bevándorlást, illetve a letelepedést rendkívül megszigorító, két évvel ezelőtt jóváhagyott rendelkezéscsomagot.

Nyilvánvalóan a törvény hatása is érződik abban, hogy a lakosság számához viszonyított menedékkérők arányát tekintve Ausztria lekerült az EU-tagállamok éléről, pedig 2001-2003-ban még ott tanyázott. A listát fokozatosan Ciprus vette át tőle (ezer lakosra számított 5,9 menedékkérővel), az alpesi ország a negyedik helyre szorult (1,6 ezrelékkel). Az abszolút adatok még beszédesebbek: 2003-ban 39.355 külföldi adta be menedékjogi kérelmét Ausztriában, tavaly már csak 13.350-en.

Különösen az eljárások lassúságát tartják sokan embertelennek. Becslések szerint 30-40 ezerre tehető azoknak a beadványoknak a száma, amelyek évek óta az ügyben érintett hatóságok előtt fekszenek. A kérelmek egyharmadánál a döntés három év után születik meg, de voltak akták, amelyekre tíz év elteltével nyomták rá a pecsétet. Közben a kérelmezők dolgozhatnak, társadalombiztosításban részesülnek, és beilleszkedhetnek a helyi közösségbe. Nem ritkán hiába.