A politikus leszögezte: Koszovó függetlenné válása nem szolgál analógiaként, konkrét modellként más helyzetekre, mégis precedenst jelent abban, hogy az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek aktívan szerepet kell vállalnia a nemzetiségi kérdés, a közösségi célok rendezését célzó politikai eszközök és megoldások kialakításában.

Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt - vélekedett Markó. Leszögezte - Koszovó nem jelent analógiát, minden konkrét helyzet más és más. Felidézte: az RMDSZ már 1990-ben, megalakulását követően elhatározta, hogy kizárólag politikai és parlamenti eszközökkel kíván küzdeni az erdélyi magyarság jogaiért, elutasította a kisebbségi jogérvényesítés erőszakos eszközeit. Ehhez az elmúlt tizenhét évben sikerült a parlamentben, de kormányzati szinten is partnerekre találni a román politikai életben.

Koszovó függetlenné válása szerinte fontos politikai pillanat, amikor az RMDSZ-nek, de a román politikai pártoknak is meg kell erősíteniük szándékukat az együtt élő nemzetiségek közötti együttműködés, a megoldások közös keresése terén.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a román politika néhány, szerinte aggasztó jelenségére. A kisebbségi törvényt például máig nem sikerült elfogadtatni a parlamentben, dacára annak, hogy ez szerepel a kormányprogramban - mondta, emlékeztetve, hogy Traian Basescu államfő is ígéretet tett ennek elfogadására, de - mint Markó fogalmazott - ő is megszegte ígéretét.

Az RMDSZ-elnök utalt azokra a "felelőtlen törekvésekre" is, amelyek révén egyesek ki akarják szorítani az RMDSZ-t a parlamentből. Erre szolgál az az igyekezet, hogy olyan választási rendszert fogadjanak el Romániában, amely megszüntetné a kisebbségek arányos képviseletét. Mint mondta, több olyan törvénykezdeményezés is napvilágot látott, amelyek az erdélyi magyarság eddig megszerzett jogainak a felszámolására irányulnak.