Mohácsi szerint a volt Jugoszlávia területéről Olaszországba menekült romáknak mielőbb állampolgárságra van szükségük, a Romániában élő romákat végre komolyan integrálni kellene, Magyarországon pedig továbbra is az iskolai szegregáció és a politikai szélsőjobb erősödése a legsúlyosabb probléma.  
   
A liberális képviselőnő májusban katasztrofális állapotokat tapasztalt az olaszországi roma táborokban. Az országban 200 ezer roma él. Közülük 80 ezren olasz állampolgárok, 120 ezren Románia és a volt Jugoszlávia területéről - ahol az etnikumokra szétesett országokban nem maradt számukra hely - menekültek el. Többségüknek semmilyen állampolgársága nincsen, és az Olaszországban született gyermekek már nem is beszélik a legtöbb európai roma által használt romani nyelvet.  
   
"Nem tudom, ki kezdte azt mondani, hogy a vérükben van a nomád élet. A romák nem nomádok. Nem mozdulnak... A legtöbb olaszországi roma legalizálni szeretné helyzetét. Szerbiát és Horvátországot nem tekintik hazájuknak" - véli a képviselőnő, aki szerint minden egyes esetet a hatóságoknak külön meg kell vizsgálniuk.
   
A képviselőnő szerint nem igaz, hogy a romák csak a XIV. században, az akkor üldözött és nomád életmódra kényszerített népcsoport belső problémáinak megoldására létrehozott Romani Kriszt, a cigánytörvényt tisztelik. Ennek szabályai ráadásul szerinte nem is állnak ellentmondásban az európai országok törvénykezéseivel. 
   
Mohácsi szerint az alapvető probléma, hogy az Olaszországban illegálisnak tekintett romák nem részesülhetnek azokból a szociális támogatásokból, amelyekhez minden szegény olasz állampolgárnak joga van. "Nem mondom, hogy nem követnek el bűncselekményeket, és a szükség nem mentség. A bűncselekményeket meg kell büntetni" - hangsúlyozza Mohácsi.
   
A képviselőnő az oktatási tárca miniszteri biztosaként szerzett tapasztalataira hivatkozva állítja, hogy a romák integrációja kettős, egyszeri nemzeti és európai felelősség. Magyarország elfogadta a szegregáció elleni törvényt, amely lehetővé tette egy nagyrészt európai pénzekből finanszírozott oktatási program kidolgozását: a 215 milliós eurós támogatásból öt "gettóiskolát" bezártak, de még mindig négyszáz működik az országban. 
   
A törvényi szabályozás mellett Mohácsi szerint a választóktól tartó helyi döntéshozókra - akik nem mindig alkalmazzák a törvényben foglaltakat - európai és nemzeti szinten is politikai nyomást kell gyakorolni, s ezért van szükség külön európai alapokra az integrációhoz a lakhatás, a munka, az egészségügy, az oktatás, valamint a diszkrimináció elleni szigorú igazságszolgáltatás terén.