Az ülés egyik nagy nyertese várhatóan Szlovákia lesz, amelynek belépését az euróövezetbe a tagállamok vezetői is jóváhagyják. Nyilatkozatot adnak ki minden bizonnyal a magas olaj- és élelmiszerárakkal kapcsolatban: ebben igyekeznek megnyugtatni az uniós lakosságot, hogy megpróbálnak gyógyírt találni a nehézségekre. Megerősítik a klímaváltozás elleni, az energiatakarékosságot növelő, valamint az energiaellátás biztonságát fokozó program céljait. Döntenek arról, hogy minőségi lépést tesznek a Földközi-tenger térségében fekvő államokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítésére, de ezzel párhuzamosan erősítik az unió keleti szomszédjaihoz fűződő viszonyt is.

Az esti órákban kezdődő állam- és kormányfői találkozón – amelyen hazánkat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviseli – nagy eséllyel a múlt heti írországi népszavazás utáni helyzetre esik a legnagyobb hangsúly. Mivel a referendum nem teszi lehetővé, hogy az ír kormány ratifikálja az EU reformszerződését, a kormányfőknek kell megoldást találniuk arra, hogyan próbálják javítani az unió működését, amely – elavult intézményrendszere miatt – egyes vélemények szerint már egyetlen új ország felvételét sem teszi lehetővé.

Janez Jansa, az EU soros elnökségét június 30-ig betöltő Szlovénia miniszterelnöke az állam- és kormányfőknek írt meghívólevében leszögezte: a népszavazás nyomán „meg kell mutatni, hogy az unió előremozdul”. Sajtótájékoztatóján hozzátette: csak a reformszerződés „garantálna normális jövőbeni életet az uniós lakosságnak”. Janez Lenarcic európai ügyekben illetékes szlovén külügyi államtitkár a csúcsértekezlet programját az Európai Parlament (EP) ülésén szerdán ismertetve arról beszélt, hogy az elnökség tervei szerint a vezetők menetrendet próbálnak összeállítani, amely megkönnyíti a további munkát.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke nem hagyott kétséget afelől, hogy a kezdeményezést az unióban Írországtól várják. „Írország felelőssége, hogy megoldást találjon” a helyzetre – szögezte le a portugál politikus az EP-képviselők előtt. Brian Cowen ír miniszterelnök ugyanakkor várhatóan csak az elutasító népakarat okainak boncolgatására szorítkozik majd.

A csúcstalálkozón külön foglalkoznak a Nyugat-Balkán, köztük a jugoszláv utódállamok uniós integrációjának ügyével. Mint Jansa értése adta, a térségnek érzékelnie kell, hogy európai jövő vár rá. Az állam- és kormányfők üdvözlik a közelmúltban e téren tett lépéseket – köztük kiemelve a társulási megállapodások aláírását, illetve a vízumkönnyítési egyezményeket –, és jelzik, hogy a reformok folytatódásának, valamint a háborús bűnösök felkutatásában folytatott teljes körű együttműködésnek a függvényében a térség integrációja megtorpanás nélkül folytatódhat.

A tagállamok külügyminiszterei a csúcsértekezlet margóján külön tekintik át Koszovó kérdését: a Szerbiától magát függetlennek nyilvánított egykori tartományban az alkotmány minapi életbe lépéseit követően az uniónak kellene átvennie a nemzetközi ellenőrzést.