Sólyom László magyar, Toomas Hendrik Ilves észt, Tarja Halonen finn és Dmitrij Medvegyev orosz államfő a közös találkozón kívül kétoldalú megbeszéléseket is folytatnak.

A kongresszusra több mint 70 fős magyar küldöttség érkezik Hanti-Manszijszkba, s köztük lesz a kongresszus magyar koordinációs bizottságának 20 szavazati és 20 tanácskozási joggal rendelkező küldötte, öt parlamenti képviselő, több kutató, egyetemi oktató és művész.

Mivel a kulturális szekciót ezúttal Magyarország vezeti, a delegáció tagja lesz Hiller István kulturális és oktatási miniszter is, aki ez alkalommal találkozik majd első ízben május 8-án hivatalba lépett orosz kollégájával, Alekszandr Avgyejevvel.

Székely Árpád moszkvai magyar nagykövet elmondta: a magyar félnek szándékában áll emlékeztetni arra, hogy a magyar-orosz gazdasági kormányközi vegyes bizottság decemberi budapesti ülésén a felek megállapodtak egy oktatási, tudományos és kulturális vegyes bizottság létrehozásáról. Magyarország ebből az oktatásra helyezi a fő hangsúlyt, mivel kulturális téren nincs gond, viszont egyre nagyobb a hiány az oroszul jól tudó szakemberekből a magyar gazdaságban.

A kongresszuson az összesen 300 szavazati és 300 tanácskozási joggal bíró küldött, valamint az Európai Parlament, az Európai Emberi Jogi Bizottság és az ENSZ képviselői áttekintik majd az előző kongresszus óta eltelt négy évet, a finnugor identitásnak, a hagyományok ápolásának és a nyelvek megőrzésének kérdéseit, és kulturális programokon, egyebek között népi együttesek koncertjein és kézműves bemutatókon vesznek részt.

A kongresszusra utazó magyar parlamenti képviselők csütörtökön Moszkvában magyar újságíróknak elmondták: célnak tekintik a kis népek asszimilálódásának, fogyásának lassítását, s remélik, hogy újra napirendre kerül e népek védelmének kérdésköre, így többek között az iskolai és a felsőoktatás ügye. Úgy vélték: ha ezeken a területeken sikerül lépéseket tenni, a kongresszus eredményesnek lesz tekinthető, és egyben érveket adhat a magyar kisebbségi politikához és a határon túli magyarok oktatási gondjainak megoldásához.

A Finnugor Népek Világkongresszusát a Szovjetunió felbomlása után hozták létre, amikor még úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik az Oroszországban élő kis létszámú, őslakos népek kulturális újjászületésére, kapcsolataik önálló alakítására. Az első tanácskozást 1992-ben Sziktivkarban, Komiföld székhelyén, majd a következőket Budapesten (1996), Helsinkiben (2000) és Tallinban (2004) tartották.