Úgy vélte: ha az ember a nyugati tévéadókat nézi, az a benyomása, hogy teljesen más háborúról van szó, mint amely a valóságban zajlik, s a nyugati sajtó közönsége azt látja-hallja, hogy Oroszország bombázta Tbiliszi repülőterét, a Baku-Ceyhan olajvezetéket és megsemmisíti Grúziát - írta a lap, s felidézte, hogy némely nyugati kommentárok a kaukázusi eseményeket az 1979-es afganisztáni bevonuláshoz, az 1968-as prágai tavaszhoz és az 1956-os magyarországi eseményekhez hasonlítják.

Alexander Rahr német politológus a Vedomosztyi című gazdasági lapnak nyilatkozva azt mondta: az információs háborút Moszkva eleve elvesztette, mivel Nyugaton továbbra is a régi klisékben gondolkodnak Oroszország politikájáról, és nem tudnak semmit a dél-oszétiai helyzetről.

A lap több kommentárban és egy szerkesztőségi cikkben is elemezte a kérdést, s úgy vélte, Moszkvának haladéktalanul aktivizálnia kell magát a tájékoztatás terén, s meg kell magyaráznia, hogyan látja a helyzetet. "Oroszországban nem értik, hogy a saját politikát a tájékoztatás terén is alá kell támasztani, s a nemzetközi információs térségben elszenvedett vereség óhatatlanul azt eredményezi, hogy az adott konfliktus lényegét és okait nem értik meg Nyugaton és általában a világban. Ez viszont mindenképpen rontja Oroszország nemzetközi megítélését" - mutatott rá az egyik kommentár.

A szerkesztőségi cikk részletesen elemezte, mit kellett volna tennie az orosz tájékoztatásnak, kezdve attól, hogy az oroszoknak az első órában a helyszínre kellett volna juttatniuk a külföldi tudósítókat, majd megállapította, hogy sok időt vesztegettek el, de Oroszország még megfordíthatja az információs háború menetét, ha haladéktalanul áttér a támadó-kezdeményező lépésekre az éterben és a sajtóban.

A Gazeta című lap arra mutatott rá: nem szabad esélyt hagyni Tbiliszinek arra, hogy a Moszkvával fennálló konfliktusát Oroszország és a civilizált világ szembenállásaként tüntesse fel. A lap az orosz politikusok állásfoglalását, amely szerint Dél-Oszétiában népirtás zajlik, illetve a nemzetközi törvényszék felállítására vonatkozó felszólítást már a következő, a diplomáciai háború előkészítéseként értékeli.

A Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lap rámutatott: az elmúlt három napban Mihail Szaakasvili grúz elnök egyszerre két háborút vívott: egy véreset a dél-oszétiai lakosság és az orosz békefenntartók ellen, s a vér nélküli információs háborút. Az elsőben senki nem sietett a grúz csapatok segítségére, de a másodikban nagyon sok támogatóra talált. "A véres háborút Mihail Szaakasvili nyilvánvalóan elvesztette, de mi lesz a másodikkal?" - tette fel a kérdést a lap.