Kárpátalja főerdésze azokra az őt és hivatalát ért sajtóbírálatokra reagált, amelyek a Kárpátok erdeiben folyó rablógazdással hozták összefüggésbe a július végi áradások okozta károkat. - Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia már az 1998. novemberi nagy árvíz után rehabilitálta a kárpátaljai erdészeket, rámutatva, hogy az erdő ugyan jelentős csapadék-visszatartó tényező, de nem a legfontosabb, sőt, a 2001-es árvíz után ez a tényező a 13. helyre került a vízlefolyást lassító körülmények sorában - idézte a szakembert az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírújság.

Murga kifejtette, Kárpátalja erdőségei 700 millió köbméter vizet képesek visszatartani, de 2001-ben kétmilliárd köbméternyi eső zúdult le, és az idei áradást is az igen nagy mennyiségű csapadék okozta Nyugat-Ukrajnában.

A főosztályvezető szerint Kárpátalján nem csökken az erdők területe, hanem éppenséggel növekszik. A vidék erdősültsége 1942-ben 42,6 százalékos volt, de tavaly már 52 százalékos, mondta, és hozzátette: a hektáronkénti famennyiség Kárpátalján 309 köbméter, ezt Európában csak Svájc előzi meg, 348 köbméterrel (Magyarországon hektáronként 179 köbméter).

A fakitermelés mértékéről szólva Murga hangsúlyozta: ipari célból fákat csak a kárpátaljai erdők 43 százalékán vágnak. Egészében is a megyében az éves fanövekménynek mindössze egyharmada kerül fűrész alá, miközben - szerinte - Európában a növekményvágás eléri a 100 százalékot.

Egy másik erdészeti főszakember, Olekszij Prisztaja, aki kárpátaljai pártpolitikusból avanzsált az Ukrán Erdőgazdálkodási Állami Bizottság elnökhelyettesévé, a lembergi (lvivi) Ekszpresz című hetilap csütörtökön megjelent számában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "szükség van árvizekre, hiszen a természetben a víz körforgása megy végbe, tehát örülnünk kell a nálunk előforduló áradásoknak". Szerinte a víz tette Kárpátalját hegyvidékké, ezért - mint fogalmazott - nem az árvíz ellen kell harcolni, hanem annak romboló hatásától kell védeni a térséget.