Elemzők és tisztviselők egyetértenek abban, hogy korlátozott a szankciók elfogadásának eshetősége az EU legnagyobb olaj- és gázszállítójával szemben. Bármilyen ilyen jellegű akció többet árthat Európának, mint Moszkvának. Ennek ellenére nyomás érzékelhető - elsősorban a kelet-európai tagállamok részéről - abból a célból, hogy fontolják meg a következő lépések meghozatalát:

- halasszák el vagy töröljék az EU és Oroszország közötti új partnerségről folyó tárgyalások következő fordulóját, amelyet eredetileg szeptember 15-16-ra tűztek ki Brüsszelbe,

- szűkítsék az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról különböző témákban folytatott 19 alacsonyabb szintű tárgyalássorozat közül egynémelyek körét,

- szigorítsák meg az orosz állampolgárok számára a vízumeljárást, a lépés támogatói szerint az intézkedés az orosz üzletembereket és a politikai elitet érintené leginkább,

- vonják vissza a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) való orosz tagságához nyújtott uniós támogatást, kérdőjelezzék meg Oroszország szerepét a G8-akban, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő csoportban. Ez utóbbi lépések elhatározását azonban az utóbbi napokban valószínűtlennek tartották,

- jelképes lépésként fejezzék ki aggodalmukat amiatt, hogy a (kaukázusi) térségben kialakult feszültségek veszélyeztethetik Oroszország terveit a 2014-es téli olimpia megrendezésére Szocsiban, alig negyven kilométerre a grúz határtól. Szóba kerül a csúcson, hogy további humanitárius és helyreállítási segítséget nyújtsanak Grúziának azon a 15 millió eurós támogatáson felül, amelyet az Európai Bizottság és a tagállamok már megígértek,

- hogy tartsanak nemzetközi adományozási konferenciát Grúzia javára,

- enyhítsék a grúz állampolgárok vízumkérelme elbírálásának szabályait,

- tegyenek további lépéseket az EU és Grúzia közötti kapcsolatok elmélyítésére, egyebek között szabadítsák fel a kereskedelmet Grúzia és a 27 államot tömörítő szervezet között,

- telepítsenek uniós megfigyelőket a szakadár Dél-Oszétiába és Abháziába a békemegállapodás teljesítésének ellenőrzésére, hosszú távú lépésként pedig vizsgálják meg egy teljes békefenntartói kontingens kiküldésének lehetőségét, amit viszont az uniós tagállamok többsége még idő előttinek tart.