A diplomata öt egykori amerikai és orosz nagykövet találkozóján szólalt fel Washingtonban. Helyi idő szerint kedden elhangzott beszédében Matlock megkérdőjelezte a George Bush vezette amerikai kormányzat politikáját, amely szilárdan támogatja Grúziát és Ukrajnát abban, hogy az észak-atlanti szervezet tagjai legyenek.

Számos európai ország megkérdőjelezi ezt a politikát, több amerikai elemző pedig úgy véli, hogy az hozzájárult az augusztusi grúz-orosz háborúhoz.

Matlock hangoztatta: „minden országnak jogában áll bármilyen szövetséghez tagsági kérelemmel fordulni. Ugyanakkor minden szövetségnek, illetve tagjainak jogukban áll eldönteni, hogy érdekükben áll-e befogadni a jelöltet.” Az Egyesült Államoknak ez nem áll érdekében, s a NATO-nak sem – tette hozzá a nagykövet, aki 1987-től 1991-ig képviselte hazáját Moszkvában. Ugyanis Grúzia nem rendezte szomszédjaival területi vitáit, és úgy tűnt, hogy a NATO-t kívánja segítségül hívni ezek rendezéséhez.

Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban azt mondta: az ország lakosságának többsége ellenzi a tagságot, Ukrajna csatlakozása a szervezethez az ország kettészakadásával fenyeget. Amíg az Egyesült Államok e két ország NATO-tagságát erőlteti, addig kizárt a stratégiai együttműködés Moszkvával, amely vehemensen ellenzi a grúz és az ukrán NATO-tagságot.

Matlock és két korábbi moszkvai amerikai nagykövet, James Collins és Arthur Hartman azokra a veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyek akkor keletkeznek, ha semmibe veszik Oroszországnak a NATO bővítésével kapcsolatos véleményét.

Collins szerint a kérdésben megfontoltan kellene haladni, ellenkező esetben nem a stabilizálás, hanem a megosztás lesz a politika eredménye.

Hartman nagy hibának nevezte, hogy a Szovjetunió felbomlásakor, a múlt század kora kilencvenes éveiben a Nyugat nem gondolta át, mivel helyettesítse a NATO-t, miután már nem létezett az a szovjet veszély, amely ellen a szervezetet létrehozták.