A fehérorosz vezető most először bírálta a Nyugatot, amióta az Európai Unió a héten enyhítette az országa elleni szankciókat. Elemzők szerint Lukasenka újabb kirohanása a Lengyelországba és Csehországba telepítendő amerikai rakétapajzs ellen a Minszk előtt álló, az importált orosz gáz árával kapcsolatos tárgyalások miatti aggodalmakat tükrözi.

Az EU a politikai foglyok elengedéséért cserébe feloldotta a Lukasenka és több más fehérorosz vezető elleni utazási tilalmat.

"A NATO gyakorlatilag új választóvonalakat húz Európában" - mondta Lukasenka helyi médiajelentések szerint a nemzetbiztonsági tanács ülésén. "A NATO katonai infrastruktúrája megerősödött Fehéroroszország határai közelében. Kelet-európai országokban NATO-támaszpontok jelentek meg, és növelik a szövetség támadó képességét" - jelentette ki a fehérorosz elnök.

Oroszország ellenzi az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítésének tervét, valamint Ukrajna és Grúzia felvételét az észak-atlanti szövetségbe.

"Az elnöknek az Egyesült Államok és a NATO címére szóló bírálata világosan mutatja, hogy nincs reális nyugati irányvonal Fehéroroszországban" - mondta Aljakszandr Klaszkovszki független elemző. - "Minszk kétségkívül folytatja a párbeszédet a Nyugattal. Politikájának része lesz az Oroszország és a nyugati országok közötti manőverezés" - tette hozzá.

Fehéroroszország még nem állapodott meg az orosz gázszállítások jövő évi áráról, de azt szeretné elérni, hogy az 1000 köbméterenkénti gázár, amely idén 128 dollár, ne haladja meg a 140 dollárt. A Gazprom, amely világpiaci szintre akarja emelni a volt szovjet tagköztársaságoknak szállított gáz árát, jelezte: 250 dolláros árat szeretne elérni.