szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A nemzetközi pénzügyi rendszer gyökeres reformja mellett tört lándzsát pénteken az EU. A francia elnökség kezdeményezésére rendkívüli csúcsra összesereglett uniós állam- és kormányfők jóváhagyták azokat az elveket, amelyeket az EU képvisel majd a november 15-én esedékes washingtoni G-20 konferencián, kérdés azonban, hogy mennyire lesznek erre vevők Európa partnerei, mindenekelőtt az Egyesült Államok.

Nicolas Sarkozy
© AP
Az Amerika-központú pénzügyi rendszernek egyszer és mindenkorra vége – közölte Nicolas Sarkozy, az EU-elnökséget ellátó Franciaország államfője az EU-csúcs befejeztével, hangsúlyozva, hogy az EU konkrét lépéseket vár a nemzetközi közösségtől, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a mostanihoz hasonló pénzügyi válságok. Az EU tagállamai ennek szellemében öt elvet fogalmaztak meg, amelyek mentén megreformálnák a 2. világháború után Bretton Woods-ban megalapozott nemzetközi pénzügyi rendszert: szigorúbban szabályoznák és felügyelnék a hitelminősítő intézmények tevékenységét; közelítenék egymáshoz a nemzetközi számviteli normákat, beleértve az eszközértékelés szabályait; egyetlen piaci szegmens, terület és pénzügyi intézmény sem maradhatna „arányos és adekvát” szabályozás vagy legalább felügyelet nélkül; magatartási kódexeket vezetnének be a túlzott kockázatvállalás elkerülésére, amely érintené a vállalatvezetők javadalmazását is; és végül megerősítenék a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepét, bővítenék forrásait és a támogatási eszközeit.

Az EU azt szeretné elérni, hogy az első washingtoni értekezlet után már száz napon belül dolgozzanak ki intézkedéseket a fenti elvek gyakorlati megvalósítására, és egy következő nemzetközi csúcstalálkozón vitassák meg azokat. Igaz, a dolgot jócskán megnehezíti az amerikai elnökváltás, de Sarkozy kifejezte reményét, hogy a régi és az új adminisztráció közötti átadás-átvétel nem okoz majd fennakadást. A francia elnök utalt az Egyesült Államok felelősségére is. Mint mondta, Európa nem óhajt bűnbakot keresni, de tudja, honnan indult a válság, és erről a pénzügyi vihar lecsendesedésével sem szabad megfeledkezni. Más tagállamok, így Nagy-Britannia és Svédország óvatosabb húrokat pengettek, de a németeket is nyugtalanítja Sarkozy túlzott szabályozási hevülete.

A francia elnök kincstári optimizmusát sem osztja mindenki. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter, az eurócsoport nagy tekintélyű elnöke például azt fejtegette, az EU négy éve folyamatosan mondogatja az amerikaiaknak, hogy az ikerdeficitből, az ingatlanbuborékból és a másodrendű hitelekből baj lesz, a G-8 tanácskozásain is kongatta a vészharangot, de senki nem vette komolyan a figyelmeztetéseket. „Miből gondolják akkor, hogy a G-20 csúcson hallgatnak majd ránk?” – tette fel a költői kérdést Juncker, aki egyben elismerte, hogy az EU-ban mindenkit meglepett a válság mélysége, „van, aki bevallja, van, aki nem”.

A nemzetközi pénzügyi tárgyalások formátumával Spanyolország is elégedetlen, de más okból. Madridban sérelmezik, hogy a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága nem kapott meghívót Washingtonba. A spanyolok annyira mellre szívták ezt a mellőzést, hogy a franciák végül a G-8 tagságuk és az EU-elnökségük miatt nekik járó két hely egyikét ajánlották fel nekik. A hollandok sem örültek, hogy kihagyták őket, ám nekik még efféle pótszék sem jutott. Juncker szerint az is súlyos tévedés, hogy az Afrikai Unió nem képviselteti magát Washingtonban, hiszen a fekete kontinens a válság első áldozata. Csúcs előtti nyilatkozatában Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő szintén jelezte, hogy a G-20 konferenciának nincs joga döntéseket hozni, egyelőre nem hivatalos egyeztetésekről van szó, de később „az asztalt egyre inkább bővíteni kell majd”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Európa jó válaszokat adott a pénzügyi válságra

Európa eddig jó válaszokat adott a pénzügyi válságra, az Egyesült Államok azonban továbbra is problémákkal küzd, a pénzügyi válságon még nem vagyunk túl - mondta Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök Budapesten.