"A dél-koreai kormány konfrontációs politikája katonai konfliktusok forrása a két Korea között" - áll a Rodong Szinmun című központi pártlap kommentárjában.

Az ötvenes évek elején megvívott koreai háború fegyverszünettel végződött 1953-ban, békeszerződés soha nem jött létre a kommunista Észak-, és az Amerika-barát Dél-Korea között, így nemzetközi jogi értelemben hadiállapotban vannak egymással. Különösen feszült a viszony a két Korea között, amióta Ri Mjong Bak konzervatív elnök lépett hivatalába Dél-Koreában csaknem egy évvel ezelőtt, és fogadkozott, hogy "keményebben fog bánni" a kommunista Phenjannal, mint elődjei.

Észak-Korea januárban többször is azzal vádolta Ri kormányát, hogy háborút készít elő ellene, és bejelentette, hogy "hadserege felkészült egy déli agresszió visszaverésére".

Tovább éleződött a feszültség pénteken, amikor az észak-koreai vezetők közölték, hogy Dél-Korea "ellenséges politikája" miatt Phenjan semmisnek tekinti Szöullal kötött minden korábbi megállapodását. A bejelentés szerint érvénytelennek tekintik Észak-Koreában a politikai és katonai szembenállás feloldásával kapcsolatos kétoldalú megállapodásokat, a félsziget atomfegyver-mentesítéséről született kétoldalú megállapodást, valamint a szétszakított családok egyesítéséről, a távközlési rendszerek összehangolásáról és a vasúti összeköttetés megteremtéséről kötött egyezségeket is.

Külön kiemelték az észak-koreai bejelentésben, hogy semmisnek tekintik a koreai háború végén rögzített sárga-tengeri fegyverszüneti határt is. (Phenjan szerint a jelenleginél délebbre kell kijelölni ezt a tengeri határt. A kérdés körüli vita 1999-ben és 2002-ben fegyveres összetűzésekre vezetett.)

A dél-koreai védelmi minisztérium egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője azt mondta vasárnap újságíróknak, hogy a dél-koreai haditengerészet riadókészültségben van az ország nyugati tengeri határán, noha eddig nem észleltek semmilyen szokatlan mozgást az észak-koreai haditengerészet részéről.