A delegációk csütörtök délelőtt sorra érkeztek a délkelet-londoni Greenwich közelében emelkedő hatalmas ExCel rendezvénycsarnokba, ahol munkareggelivel kezdődött az értekezlet.

A helyszínen csütörtökön legalább négyféle különböző, kiszivárogtatott "nyilatkozattervezet" keringett; ezek közös tartalmi vonása, hogy a G20-vezetők elszánták magukat a fedezeti alapok ellenőrzés alá vonására, az adóparadicsomok felszámolására és szankciókra az ebben nem együttműködő államok ellen. Olvasható egy olyan kitétel is, hogy vége a "zabolátlan szabadpiac korszakának".

Csúcs óráról órára

Kövesse nyomon a londoni G20-as csúcsot a hvg.hu-n!

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök már a csúcsértekezlet érdemi munkanapja előtt, kettejük külön londoni minicsúcsán közös és hajthatatlannak tűnő álláspontra jutott abban, hogy csütörtökön meg kell állapodni az adóparadicsomokkal szembeni fellépésről, valamint az utóbbi hónapok spekulációs rohamaiért felelősnek tartott fedezeti alapok és a hitelminősítők megregulázásáról.

Nem várható ugyanakkor, hogy a Húszak vezetői számszerűleg meghatározzák, mennyit hajlandók költségvetési forrásaikból további gazdaságélénkítésre fordítani. A kiszivárgott tervezetek szerint elkötelezik magukat a növekedés beindítására "minden lehetséges eszközzel", és hangsúlyozzák, hogy világgazdasági szinten már eddig kétezer milliárd dollárnyi költségvetési forrást különítettek el erre a célra.

Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója azonban több csütörtöki nyilatkozatában is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kilábalás előfeltétele a bankrendszerek megszabadítása a felhalmozódott, nem teljesítő portfolióktól.

Strauss-Kahn a BBC-nek azt mondta: az IMF sok bankválságot látott már, és ezek rendre visszatérő eleme az, hogy nem kezdődik el a növekedés addig, amíg a bankrendszerek vissza nem nyerik egészségüket. A valutaalap vezetője úgy fogalmazott: nincs értelme arról vitatkozni, hogy "egy kicsit több, vagy egy kicsit kevesebb gazdaságösztönzés kell-e", azt kell biztosítani, hogy az erre szánt pénz "ne olvadjon el, mint a hó a napon". Ehhez azonban a bankok megtisztítása szükséges.

Strauss-Kahn a csütörtöki Financial Timesnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a bankok kitisztítása nem folyik elég gyorsan, márpedig az IMF által eddig megtapasztalt 122 bankválság tapasztalata az, hogy soha nincs kilábalás a bankrendszerek rendbetétele nélkül. A valutaalap vezérigazgatója a londoni üzleti napilapnak úgy fogalmazott: Amerikának igaza van a költségvetési ösztönzés szorgalmazásával, és Európának is igaza van a nagyobb ellenőrzés sürgetésével, de egyikük sem halad elég gyorsan a pénzügyi rendszer megtisztításával.

A Financial Times már a hétvégén közölt egy kiszivárogtatott nyilatkozattervezetet, amely szerint a Húszak kötelezettséget vállalnak az IMF tőkekészletének megemelésére, szükség esetén a piacról felvett hitelekkel. Az IMF tartalékainak "igen jelenős" feltöltése már a G20-országok pénzügyminisztereinek múlt havi nagy-britanniai előkészítő értekezletéről kiadott zárónyilatkozatban is szerepelt. A tőkepótlás mértékéről több elképzelés van forgalomban a G20-csoporton belül.

Az amerikai javaslat az, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék a jelenlegi 250 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az alapelképzelés - amelyet az EU is támogatott - 500 milliárd dolláros IMF-keretről szól.

Egyes szakértői vélemények szerint ugyanakkor a szóban forgó 500, illetve 750 milliárd dolláros IMF-keretnél is több kellene. Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza a Financial Timesnak nemrég azt mondta: a valutaalap akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy az IMF jelenleg meglévő pénze elfogyjon.