Az Interfax hírügynökség szerdán idézte Alekszandr Fomint, a haditechnikai együttműködésért felelős orosz hivatal igazgató-helyettesét, aki a Rio de Janeiróban tartott haditechnikai vásáron nyilatkozott. Elmondta, hogy az Sz-300-as bármilyen lehetséges eladása Iránnak nagyon érzékeny kérdés Moszkvának az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatrendszerében.

Moszkva korábban szállított Iránnak Tor-M1-es (SA-15 Gauntlet) légvédelmi rakétakomplexumokat, amelyek hatótávolsága azonban kisebb a hírben szereplő az Sz-300-as rendszeréhez képest. Ez utóbbi rakétái akár 150 kilométeres távolságból is képesek megsemmisíteni pilóta vezette vagy távirányítású repülőgépeket, ballisztikus rakétákat. Egy rakétakomplexum három kilövőegységből áll, amely négy-négy rakétával rendelkezik, s egyszerre hat célt követhet nyomon ezzel az összesen 12 rakétával. 

 Az Sz-300-asoknak is védelemre van szükségük, s ehhez felhasználható a korábban már leszállított Tor-M1-es légvédelmi rakétarendszer. Megfigyelők szerint Teherán atomlétesítményei védelmét akarja biztosítani az Sz-300-as orosz légvédelmi rendszerrel.

Izrael és a nyugati országok attól tartanak, hogy Irán atomfegyver előállítására törekszik, noha Teherán határozottan  tagadja ezt. Az Egyesült Államok jelezte a közelmúltban, hogy kész  lenne szorosabb együttműködést folytatni Oroszországgal az iráni nukleáris program ügyében. Vezető orosz tisztviselők többször cáfolták azokat a médiatalálgatásokat, melyek szerint Oroszország ilyen fegyverrendszert adna el Iránnak.