Fredrik Reinfeldt közleményben arra reagált, hogy ír tisztségviselők kijelentették: az első részeredmények szerint az "igen" tábor győzött az előző napi írországi népszavazáson. A tavalyi referendumon az írek többsége még elvetette a lisszaboni szerződést. Reinfeldt szerint a népszavazás után nem kell rendkívüli EU-csúcsot tartani a szerződésről. A politikus szerdára Brüsszelbe hívta Jan Fischer cseh kormányfőt és José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy megvitassa velük a szerződés ratifikálásának továbbvitelét.

A cseh európaügyi miniszter üdvözli az ír eredményt: Stefan Füle, a cseh kormány európai ügyekért felelős minisztere üdvözölte az Európai Unió reformszerződésének ír jóváhagyását. "Jó lesz odafigyelnünk az írekre, akik két népszavazást tartottak - és pillantsunk a csehekre, akiknél az alkotmánybíróság másodszor foglalkozik a szerződéssel" - mondta a miniszter, a lisszaboni szerződésnek a cseheknél még hátralévő ratifikálására utalva.   Prágában nyílt titok, hogy a második alkotmánybírósági beadvány mögött Václav Klaus államfő áll, aki határozott ellenzője a szorosabb európai integrációnak. Klaus már korábban kijelentette, hogy utolsóként akar dönteni a lisszaboni szerződésről. Szerinte a lisszaboni szerződés következménye "hatalmas méretű centralizáció" és "egy egységes, (nemzet)államok feletti európai állam" lesz, ami csorbítani fogja országa szuverenitását. A cseh képviselőház és a szenátus már jóváhagyta az új uniós szerződést.

A brit konzervatívok a lisszaboni szerződés írországi elfogadása után is látnak módot a nagy-britanniai népszavazás megtartására, és kampányolni fognak annak megakadályozására is, hogy Tony Blair volt munkáspárti brit miniszterelnök legyen az EU elnöke - mondta szombaton idézett nyilatkozatában a Konzervatív Párt második embere. William Hague, a tory árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje - e minőségében David Cameron pártvezér és kormányfőjelölt nem hivatalos helyettese - a The Timesnak kijelentette: Írország "nem a ratifikációs folyamat vége ... csak egy fontos eleme".

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha Prága addig mégis törvénybe iktatja a szerződést, a vezető brit konzervatív politikus csak annyit mondott, hogy akkor is "a népszavazás több formájára nyílik lehetőség". Nagy-Britanniában várhatóan jövő májusban lesznek a parlamenti választások, és jelenleg a toryk jelentős előnnyel vezetik a népszerűségi listákat. A brit referendum kiírása az EU-szerződés szinte biztos bukását jelentené, mivel a felmérések szerint a brit választók kétharmada elutasítja a dokumentum törvénybe iktatását. Mindazonáltal sok brit elemző úgy véli, hogy Nagy-Britanniának - amely kimaradt az euróövezetből és a belső határellenőrzést lebontó schengeni megállapodásból is - nem lenne maradása az EU-ban, ha megtorpedózná a lisszaboni szerződést.
   
Tony Blair EU-elnöki megbízatásáról - amelyre a brit sajtó jó esélyt lát - Hague azt mondta: ez ellen a brit konzervatívok "Berlinben, Párizsban és más európai fővárosokban" fognak kampányolni. A konzervatív árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje szerint ha a munkáspárti kormányt jövőre kiszavazzák a hatalomból, és ezután Blair lesz az EU első elnöke, a brit választók "rendkívül dühösek lesznek, hogy nemzetközi szintén továbbra is egy munkáspárti vezetőjük van". Blairt - nem hivatalosan - jó ideje a lisszaboni szerződésben meghatározott uniós elnöki tisztség legfőbb várományosai között tartják nyilván. Az ellenérvek között van ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek és a schengeni térségnek.
    Politikai elemzők szerint Blair ellen szólhat az iraki háborúban játszott meghatározó szerepe is.