szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elnökválasztás kezdődött vasárnap Horvátországban, amely várhatóan az új államfő megbízatása idején csatlakozik majd az Európai Unióhoz.

Az államfői tisztség megszerzéséért 12 jelölt verseng. Az urnák elé 4,4 millió választópolgár járulhat, köztük mintegy 400 ezer külföldön - például Boszniában - élő, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező horvát. Az első hivatalos részeredmények éjfél körül várhatóak. A szavazás megkezdése után négy órával a választásra jogosultak közel 11 százaléka járult az urnák elé, öt százalékkal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt.

A voksolást megelőző közvélemény-kutatások az ellenzéki szociáldemokraták jelöltjét, Ivo Josipovic 52 éves jogászprofesszort, zeneszerzőt mutatták a legesélyesebbnek, bár valószínűleg nem arat első fordulós győzelmet. A politikában újoncnak számító, karizma nélküli professzor legnagyobb riválisa Zágráb populizmussal vádolt, befolyásos polgármestere, Milan Bandic - akit nemrég zártak ki a Horvátországi Szociáldemokrata Pártból (SDP) -, illetve Nadan Vidosevic dúsgazdag üzletember, a kormányzó konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egykori tagja.

A felmérésekből ítélve az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével 2010. január 10-én.

Közvélemény-kutatások szerint a HDZ jelöltjének, Andrija Hebrang volt egészségügyi miniszternek nincs esélye arra, hogy bekerüljön a második fordulóba. Elemzők szerint a jelölt népszerűtlensége tükrözi az általános elégedetlenséget a kormánypárt teljesítményével, a magas - novemberben 16,1 százalékos - munkanélküliséggel és az alacsony életszínvonallal.

Az amúgy színtelen választási kampány középpontjában a súlyos recesszió sújtotta horvát gazdaság talpra állítása és a korrupció elleni küzdelem szerepelt, ez utóbbit Brüsszel kulcsfontosságú feltételül szabta ahhoz, hogy Horvátország jövőre - mint szeretné - lezárhassa csatlakozási tárgyalásait és 2011-2012 körül tagja lehessen az uniónak. A Jadranka Kosor vezette horvát kormány fokozta is korrupcióellenes erőfeszítéseit, jelenleg több állami vállalat magas rangú vezetője ellen vizsgálat folyik.

Stjepan Mesic távozó államfő 2000 óta vezeti az 1991-ben függetlenné vált egykori jugoszláv tagköztársaságot, amely idén áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. A horvát alkotmány értelmében az elnök legfeljebb kétszer választható meg, öt-öt éves mandátumra. Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!