Az EU külügyminiszterei még hétfőn határoztak arról, hogy 35 tematikus fejezetről fognak tárgyalni a szigetország képviselőivel. Izland egy évvel ezelőtt nyújtotta be csatlakozási kérelmét, miután a pénzügyi válság alaposan megviselte az országot. Az észak-európai állam tagja az Európai Gazdasági Térségnek, és ebben a minőségében az EU-jog nagy részét már alkalmazza.

Rejkjavík reményei szerint év végére lezárulhatnak a tárgyalások és az ország 29-ik államként - még Horvátország előtt - 2012-ben az EU tagjává válhat, bár a tagságról még népszavazást is tartanak majd. A Capacent Gallup júniusi közvélemény-kutatása szerint az izlandiak közel 60 százaléka támogatná ország csatlakozási kérelmének visszavonását, ezért több diplomata attól tart, hogy a leendő referendumon a 300 ezres lakosság elutasíthatja a csatlakozást és megismétlődhet Norvégia esete, ahol kétszer is, 1972-ben és 1994-ben is a tagság ellen szavaztak - írta az AFP.

A norvég nemek beárnyékolják az izlandi tárgyalásokat

AP

Az izlandi külügyminiszter, Össur Skarphéðinsson a Frettabladid újságnak azt mondta, arra számít, a "valódi" tárgyalások nem indulnak meg 2011 közepe előtt, amikor olyan érzékeny témákról tárgyalnak majd, mint a halászat, a mezőgazdaság, pénzügyi szolgáltatások és a környezetvédelem.

A tárgyalások megkezdéséhez Nagy-Britannia és Hollandia is hozzájárult, bár a két ország korábban megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja. Az izlandi bankrendszer 2008-as összeomlása miatt ugyanis sok brit és holland kisbefektető nem jutott hozzá Izlandon elhelyezett - összesen több milliárd euróra rúgó - pénzéhez. A holland és a brit kormány kárpótolta ugyan a betéteseket, de nem tudta elérni, hogy Izland visszafizesse az elveszett befektetéseket - ezt ugyanis idén szintén népszavazáson utasították el az izlandiak. Brit és holland kormánytagok a múlt hónapban közölték, hogy a két ország nem ajda fel, és Izlandnak mindenképpen teljesítenie kell majd a pénzügyi kötelezettségeit.