Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Philip Crowley a héten korábban közölte, hogy engedélyezik a Tajvan védelmi radarrendszerének fejlesztéséhez szükséges eladásokat. Pekingben Csiang Jü (Jiang Yu) szóvivő ezzel kapcsolatban Kína tiltakozásának adott hangot, ellenezve fegyverek és azokhoz kapcsolódó technikai felszerelések értékesítését Tajvan számára. 

"Figyelmeztetjük az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza helytelen döntését és fejezze be tajvani fegyvereladásait, valamint katonai kapcsolatait Tajvannal, hogy megelőzze a kínai-amerikai kapcsolatok újabb megsértését" - jelentette ki a szóvivő. Peking korábban rendkívül zokon vette, hogy Washington jóváhagyott egy Tajvannak szánt, 6,4 milliárd dollár értékű fegyvercsomagot, s ezért az év elején felfüggesztette katonai cserekapcsolatait az Egyesült Államokkal. 

Kína hivatalosan területe részének tekinti a szigetet, s mindent megtesz kapcsolatainak javítására a 23 milliós Tajvannal a jövőbeni országegyesítés céljából. A jelenleg Kuomintang párti kormányzás alatt álló Tajvan és Peking között az utóbbi időben jelentős közeledés tapasztalható, elsősorban a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, kulturális és turisztikai területeken. 

A kínai polgárháború befejeztével a vesztes Kuomintang vezetése Tajvan szigetére menekült, s az ENSZ-ben 1971-ig Kínai Köztársaság néven Tajvan képviselte Kínát. Tajvannak jelenleg 23 állammal van diplomáciai kapcsolata, többségükben közép- és dél-amerikai, afrikai országokkal, valamit csendes-óceáni szigetekkel. Európában egyedül a Vatikán ismeri el.