Abban egyetértés van, hogy a magyar parlamentáris kormányzati rendszer "rendben van", de néhány kisebb dologban változtatásra van szükség - mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes a Die Pressének. "Például az Országgyűlést ma szinte lehetetlen feloszlatni". Egy másik fontos témakörként az alkotmány preambulumát említette. "Az emberek azt szeretnék, hogy abban szerepeljen utalás a magyar nemzet történelmére és önazonosságára" - fogalmazott. Hozzáfűzte: természetesen nem szabad megsérteni más nemzetek érzékenységét. Az újságíró kérdésére kitért arra is, hogy tovább kell erősíteni a magyar kormánynak az alkotmányban foglalt felelősségét a határon túli magyarok iránt.

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy 300-400 ezer honosítási kérelemre lehet számítani jövőre a határon túli magyarok magyar állampolgárságának megszerzését megkönnyítő törvény nyomán, elsősorban Erdélyből. A romániai közvéleményben elfogadott dolognak számít, hogy az erdélyi magyarok magyar állampolgárságot is igényelnek - tette hozzá. A kettős állampolgárságot igénylők lelki értelemben, nem politikailag, földrajzilag vagy fizikailag akarnak a magyarsághoz tartozni. "Sajnálom, hogy a szlovákok hatalmi kérdést csinálnak belőle" - fogalmazott. Bevándorlás nem várható emiatt a szomszédos országokból - mondta. "A magyarok híresek a mobilitás hiányáról" - fűzte hozzá.

A magyarországi gyermekszegénységi helyzetet példaként említve úgy vélte, hogy Magyarország szociális válság küszöbén áll. "Ezt (a válságot) meg kell akadályozni. Ha bekövetkezne, akkor sokkal nehezebb - és sokkal drágább - volna újra kilábalni" - mondta Navracsics Tibor a Die Pressének.

A romakérdést, bár etnikai oldala is van, elsősorban "polgárosulási" kérdésként látja a kormány. Nincs kizárólagos "romabűnözés" vagy "roma munkanélküliség" - vélekedett Navracsics. Ahol, mint például Északkelet-Magyarországon, alacsony a képzés szintje, magas a munkanélküliség, és nagy a szegénység, ott mindez kiélezi a feszültségeket magyarok és romák között - fogalmazott. "Ha sikerül ezeken a vidékeken lehetővé tenni a gazdasági növekedést és szociális felemelkedést, tudjuk kezelni a problémát" - mondta.

A kormány nem véli úgy, hogy hátrány származott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások megszakadásából. "Az a benyomásunk, hogy a pénzügyi világ bízik Magyarország pénzügyi politikájában és gazdaságában" - mondta. Hozzátette: az IMF egyetlen nyilvános állásfoglalásában sem mondta azt, hogy a tárgyalások megszakadását konfliktushelyzetként élte meg. Mint mondta, a vita egyik sarkalatos pontja a bankadó volt. Magyarországtól azt várták el, hogy tartsa az államháztartási hiányt, és hogy a takarékossági intézkedéseket a lakosság viselje, de a lakosság nem képes erre, hiszen csaknem a fele a szegénységi küszöb alatt él. Ezzel szemben a bankszektor jelentős nyereségeket könyvelhet el - mondta.