szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Irán szombaton elismerte, hogy ipari létesítményeinek több ezer számítógépe fertőződött meg a rejtélyes Stuxnet vírussal. Szakemberek szerint a támadás a számítógépes hadviselés korszakának nyitányát jelenti. Összesen mintegy 30 ezer számítógépről van szó - mondta el az iráni Mehr hírügynökségnek egy szakértő.

Iráni médiumok - köztük a félhivatalos ISNA hírügynökség - közben arról számoltak be, hogy a héten összehívták az ország nukleáris szakértőit annak megvitatására, miképp távolíthatnák el az érintett számítógépekről a különleges rosszindulatú programot, amely - a Symantec biztonsági cég közlése szerint - ipari létesítmények irányításának átvételére és adataik külföldre továbbítására is alkalmas. 

Az iráni nukleáris ügynökség által szervezett tanácskozás az első olyan jel, amely megerősíteni látszik azokat a külföldi jelentéseket, amelyek szerint a támadás valójában Irán nukleáris programja ellen irányulhatott. Az Iránban alkalmazott automatikus ipari irányítási rendszerek közül számos a német Siemens cégtől származik, és a Stuxnet vírust éppen ezeknek a rendszereknek a megtámadására dolgozták ki. Németországi szakértők júliusban bukkantak rá először erre a számítógépes kártevőre, de azóta nagy-britanniai, indonéziai, indiai és egyesült államokbeli kibertámadásokban is azonosították. 

Egy pénteki híradásban ugyanakkor az szerepelt, hogy a Stuxnettel megfertőzött számítógépek 60 százaléka Iránban van, ami azt sejteti, hogy nagyszabású támadás érte a közép-keleti országot. Egyes jelentések azt is tudni vélték hogy Irán első atomerőművét, az orosz segítséggel megépült busehri erőművet próbálták tönkretenni vele, amelyet két hónappal beindítása után, októberben készülnek rákapcsolni az ország elektromos hálózatára. Ezt a feltételezést azonban eddig semmi sem támasztja alá. A feltevésre reagálva a Siemens egyik szóvivője elmondta, hogy nem adtak el üzem-automatizáló szoftvereket a busheri erőműnek. 

Eugene Kaspersky, a világszerte ismert Kaspersky Lab számítógép-biztonsági cég alapítója és vezetője az ügy kapcsán kijelentette: "Azt hiszem, hogy egy új korszak: a kiberterrorizmus, a kiberfegyverek és a kiberháború korának nyitányáról van szó." Kaspersky hangsúlyozta, hogy itt nem pénzlopásra, levélszemét terjesztésére vagy személyes adatok megszerzésére kifejlesztett vírusról van szó, hanem egy a maga nemében páratlan és kifinomult kártevő programról, amelyet csak az ipari irányítási rendszerek terén elvégzett alapkutatások birtokában lehetett megalkotni. A Kaspersky Lab abból indul ki - tette hozzá -, hogy a Stuxnet a jövő kiberfegyverének prototípusa, amely alkalmas lehet arra, hogy az ellenség átvegye akár olajvezetékek, erőművek, nagy távközlési rendszerek, repülőterek, hajók vagy katonai létesítmények irányítását.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Irán egy-két atombombához elegendő uránkészlettel rendelkezik

Irán egy-két atombomba gyártásához elegendő alacsonyan dúsított uránkészlettel rendelkezik, ám ha csak ekkora készlete van, akkor nincs sok értelme, hogy a birtokában lévő hasadóanyagot már most tovább dúsítsa - mondta el a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egykori magas rangú tisztviselője.

MTI Világ

Moszkva mégsem szállít Sz-300-as rakétákat Iránnak

Oroszország nem szállítja le Iránnak a korábban megrendelt Sz-300 típusú légvédelmi rakétarendszert, mivel azok az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az Irán ellen bevezetett szankciók hatálya alá esnek - jelentette be szerdán Moszkvában Nyikolaj Makarov vezérkari főnök.

MTI Világ

Irán bebiztosítja magát

Irán kivonta az európai bankoknál elhelyezett eszközeit, hogy elkerülje az iszlám köztársaságot sújtó nemzetközi szankciókat - közölte pénteken az iráni jegybank vezetője.

hvg.hu/MTI Világ

"Nem hittük, hogy ez egy pusztító háború kezdete"

Harminc éve tört ki a második világháború utáni egyik leghosszabb és legvéresebb háború: a Szaddám Huszein vezette Irak 1980. szeptember 22-én indított támadást Irán ellen. Bár az iraki diktátor bukását követően a két ország viszonya jelentősen javult, a háború Iránban máig tartó traumát okozott, és még ma is falfestményeken, hirdetéseken emlékeznek meg az invázióban meghalt mártírokról.