Ritka fotó Kim Dzsong Unról

MTI/EPA

Összesen hat embert emeltek tábornoki rangra: Kim Dzsong Un mellett köztük volt Kim Dzsong Il húga, Kim Kjong Huj is. A kinevezések hétfőtől hatályosak. Kim Dzsong Un neve kedden, néhány órával az állampárt gyűlésének kezdete előtt jelent meg először az állami médiában. A fiatalemberről nagyon keveset tudni: feltehetően 1983-ban vagy 1984-ben született, Svájcban járt iskolába, és állítólag apja kedvence.

A pártkonferencia célja egy új vezetőség megválasztása, és hogy előkészítsék a vezető utódjának politikai felemelkedését. Észak-Koreában legutóbb 30 éve tartott a Munkapárt ilyen nagyszabású gyűlést: azon a rendezvényen az akkor 38 éves Kim Dzsong Ilt indították el azon az úton, amelynek végén átvette a hatalmat államalapító apjától, az Észak-Korea örökös államfőjének tekintett Kim Ir Szentől.

Szakértők valószínűtlennek tartották, hogy máris utódnak választják meg Kim Dzsong Unt, inkább arra számítottak, hogy a Munkapárton belül ültetik majd olyan pozícióba, amelyben növelheti a népszerűségét, mielőtt az ország élére kerülne. Ehhez képest némileg meglepő, hogy magas katonai rangot kapott. Marcus Noland Észak-Korea-szakértő szerint ez azt mutatja, hogy a sztálinista állam mai vezetésében központi szerepet játszik a hadsereg.

Megérkeznek a delegáltak az állampárt kongresszusára

MTI/EPA

A mindeddig ismeretlen fiú helyett - legalábbis egy átmeneti időszakban - Észak-Koreában valójában Kim sógora - a most tábornokká kinevezett húgának a férje - Csang Szung Tek kezébe kerülhet a hatalom - írja a Newsweek, amely szerint a 64 éves "régenst" júniusban a hadsereget irányító bizottság elnökhelyettesévé léptették elő, ezzel a második legfontosabb vezető lett az országban.

A lap szerint Csang egyike annak a mindössze három személynek, aki közvetlenül beszélhet a Kedves Vezetővel (a másik kettő a fia és húga, Csang felesége), gyakran kíséri el Kimet különféle útjain és a hírek szerint ő Kim legjobb ivócimborája is. A várakozások szerint Csang nem hoz változást Kim politikájában, ezért a jelenlegi vezér halála után sem várhatóak - akár a Kínában látotthoz hasonló - reformok - teszi hozzá a lap.

Korábban a hvg.hu kérdésére ugyanezt a forgatókönyvet vázolta fel a hatalomátadással kapcsolatban az Észak-Koreába is akkreditált szöuli magyar nagykövet, Lengyel Miklós, aki a nyolcvanas években négy évig élt Észak-Koreában. A diplomata szerint a szomszédos Kína is érdekelt lehet abban, hogy Észak-Koreában fennmaradjon a jelenlegi rendszer.

"Kínának viszont érdeke, hogy Dél-Korea – ahol huszonnyolcezer amerikai katona állomásozik – és közte maradjon egy ütközőzóna. Peking nem akarja, hogy ezek a katonák közvetlenül a kínai határon foglaljanak helyet. Tehát vagy maradjon fönn Észak-Korea, vagy – ha meg is történik a félsziget egyesítése – az egységes Korea ne legyen az Egyesült Államok szövetségese. Peking nem a Kim családhoz ragaszkodik, hanem a rendszerhez" - mondta az interjúban Lengyel Miklós.