Bár Törökország és Németország között nagyon erősek a gazdasági és társadalmi kapcsolatok, éppen tíz éve járt utoljára német elnök Ankarában hivatalos látogatáson. A hiátust most Christian Wulff zárja le, aki hétfőn kezdte meg ötnapos útját a török fővárosban. A német vezetők közül elsőként beszédet mond a török parlamentben is, amelyben várhatóan kitér majd a török bevándorlók integrációjának utóbbi időben jelentős német médiafigyelmet kapott kérdésére is.

Öt törökből egynek gondja van a némettel

A hozzávetőleg négymillió muszlim bevándorló beilleszkedésével kapcsolatos vitát részben maga Wulff indította el, amikor október elején a német újraegyesítés évfordulóján elmondott beszédében az Iszlámot Németország részének minősítette. Ezután sorban nyilvánultak meg a kérdésről a németországi politikai vezetők, múlt szombaton pedig Angela Merkel is hallatta hangját, amellyel tovább tüzelte a vitát. A multikulturális Németország modellje szerinte „teljesen megbukott”, és a bevándorlóknak a német törvényeknek való engedelmeskedés mellett a nyelvet is el kellene sajátítaniuk.

A német (balra) és a török elnök a találkozó alatt

MTI/EPA

Ezen a véleményen volt a török kormányfő, Recep Tayyip Erdogan is, aki egy héttel korábban látogatott Berlinbe. A Merkellel való találkozás után Erdogan a Deutsche Welle beszámolója szerint akkor arról beszélt, hogy a két ország együttműködik majd a hozzávetőleg 2,5 millió németországi török alaposabb társadalmi beilleszkedéséért, de ehhez a Németországban élő törököknek folyékonyan, sőt, „akcentus nélkül” kellene beszélniük németül. Egy nemrégiben közzétett belügyminisztériumi jelentésből ugyanis kiderül, hogy öt németországi török közül egy rosszul vagy egyáltalán nem beszéli a befogadó ország nyelvét és a nyelvi korlátok jelentik a török bevándorlók integrációjának legnagyobb akadályát.

Merkel Nicolas Sarkozy francia elnök társaságában: mindent a népszerűségért?

MTI/AP

Mire vélhető Merkel pálfordulása?

Mindössze három hónappal ezelőtt Merkel, aki mindeddig kivonta magát a bevándorlókkal kapcsolatos, közvélemény előtt zajló politikai vitákból, a dél-afrikai focivébé alatt még a „soknemzetiségű” német válogatottat dicsérte, illetve azt, hogy a multikulturális nemzeti tizenegy összeállítása is azt mutatja, hogy Németországban sok minden megváltozott. A kancellár pálfordulásával a New York Times szerint esetleg a CDU konzervatívabb szárnyának szeretne kedvezni, amely szerint egy populista üzenettel esetleg megfordítható lenne a kormányzó párt népszerűségének csökkenése.

Szombati beszédében Merkel elismerte azt is, hogy a bevándorlásra továbbra is szükség van a német munkaerőpiacon, ahol évente 200 ezer német megy nyugdíjba úgy, hogy senki sem foglalja el a pozícióját, illetve nem veszi át a munkáját. A munkaerőhiány a kancellár szerint arra kényszeríthet egyes cégeket, hogy kivonuljanak Németországból. A kormány tagjai is ezt a véleményt visszhangozták vasárnap, Anette Schavan még annyit hozzá is tett, hogy a külföldön megszerzett diplomák elismerésének megkönnyítésével 300 ezer olyan, jelenleg is Németországban élő szakképzett bevándorlót lehetne alkalmazni, akiknek magasabb képesítésük van annál, amelyet jelenlegi munkájuk megkövetel.