"Már hosszabb ideje nagyon zavar az az egyre növekvő aránytalanság, amely a sajtóban és a politikában is megnyilvánul a II. világháború kitörését megelőző, a háború alatti, illetve utáni eseményeknek szentelt figyelem tekintetében" – jelentette ki a cseh államfő szerdán Prágában, amikor részt vett a cseh diákok 1939 novemberi náci ellenes tüntetése erőszakos letörésének évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen. A fiatalok a cseh főiskolák és egyetemek bezárása ellen lázadtak fel, s tiltakozásukat a megszálló németek vérbe fojtották.

Klaus megdöbbentőnek nevezte, hogy a háborús időszakkal foglalkozók nem veszik figyelembe az egyes események időbeli lefolyását, illetve az ok-okozati összefüggéseket. "Frusztrációt érzek afelett, hogy elveszik e tragikus események arányainak és mélységének figyelembe vétele" – fejtette ki az államfő. Hozzátette: úgy látja, hogy ez a frusztráció a jövőben nagy valószínűséggel tovább fog növekedni. Klaus úgy véli: a csehek semmiképpen sem lehetnek büszkék azokra a háború utáni incidensekre, amelyek mozgatórugója a kollektív bűnösség elve volt. Ugyanakkor hiba lenne az aránytévesztés.

„Úgy vélem ugyanis, hogy a háború utáni megvédhetetlen és senkinek sem használó cselekedetek összessége, amelyekre területünkön (Csehországban) került sor, együttesen sem vehetik fel a versenyt azzal, ami az azt megelőző években óránként történt a koncentrációs táborokban, a börtönökben, a háborús csatatereken és a nácik által megszállt területeken" – hangsúlyozta a cseh köztársasági elnök.

Csehországban november 17-e államünnep. Ezen a napon emlékeznek meg a prágai diákok 1939-es tüntetésének náci vérbefojtásáról, illetve az 1989-es "bársonyos forradalom" kitöréséről, amely szintén egy diáktüntetés feloszlatásával kezdődött, s rendszerváltáshoz vezetett. A II. világháború után válaszként a korábbi évek náci terrorjára mintegy három millió németet telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából. Az események során számos németellenes atrocitás történt.