A német lapok ma sem kímélik a magyar médiatörvényt

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Számos országos és regionális német újság szentelt kommentárt csütörtökön a magyar médiatörvénynek, amely vezető téma volt a Deutschlandfunk rádió reggeli lapszemléjében is. Míg a FAZ kommentárja némileg megengedőbb a médiatörvénnyel szemben, a Süddeutsche Zeitung, a Die Welt és a Der Tagesspiegel cikke a szerdai kemény bírálatokat folytatja.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung bírálóan jegyzi meg: még mielőtt egyetlen egyszer is alkalmazták volna az új jogszabályt, a nyugati figyelmeztetők egyetértenek abban, hogy az felszámolja a sajtószabadságot. Holott egyikük sem ismeri a magyar sajtótermékeket, beleértve az internetet, és azok antiszemitizmustól pornográfiáig terjedő rettenetes skáláját. "Orbán kormányfőnek elment volna az esze, ha a komoly rádióadókon és újságokon akarna hatalmával példát statuálni ahelyett, hogy ott avatkozna be, ahová remélhetőleg még soha nem esett Asselborn (luxemburgi külügyminiszter) és Merkel asszony pillantása" - hangsúlyozta a kommentátor.

Georg Paul Hefty emlékeztet arra, hogy az alkotmánybíróság döntései alapján Magyarországon nagyobb becsben áll a véleménynyilvánítás szabadsága, mint általában Nyugaton. Sok habókos és ügyeskedő ezt szándékosan és gátlástalanul félreértette. Éveken át panaszkodtak magyar értelmiségiek - köztük Kertész Imre Nobel-díjas író - arra, micsoda förmedvények láthatnak napvilágot Magyarországon. Most pedig elvetendő volna az ezek elleni törvényi fellépés? "Éppen azok a nyugatiak, akik olyan dörzsölt politikusnak tartják Orbánt, akitől minden kitelik, feltételezhetnének róla annyi politikai józanságot, hogy nem akarja magát és pártját elszigetelni a tízmilliós országban, miközben egész Nyugat-Európából megvetés sugárzik feléje" - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A liberális Süddeutsche Zeitung úgy látja: Európa egy központi fekvésű állama arra készül, hogy ledöntse a demokrácia tartóoszlopait, miközben az EU-ban ez hosszú ideje senkit sem zavar. A kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz "következetesen azon munkálkodik, hogy e párt és Orbán Viktor miniszterelnök egyeduralma tartós berendezkedéssé váljon... A médiatörvényről szóló szavazás csak a végpontját képezi egy konzekvens folyamatnak. (Az EU-ban) senki sem akarta idejében megbélyegezni a média engedelmességre szorítását, holott a nyomásgyakorlás a magyar kormányra, amely oly kényes a külföldön róla kialakult tisztességes képre, néhány dolgot megakadályozhatott volna" - írta Michael Frank, a müncheni újság bécsi tudósítója.

Kommentárja végén megállapítja: az 1989/90-es fordulat után Magyarországon nem alakult ki a demokraták széles bázisa. "Harsány gyűlöletkampányaikkal a konzervatívok meg a posztkommunisták felőrölték a kritikus szemű civiltársadalmat, és lejáratták a parlamenti demokráciát. A korrupcióba, a politikai marakodásba és obstrukcióba belefásulva túlontúl sok magyar vágyik az erős emberre. Ezt alakítja számukra Orbán, és a többség (még) csaknem kritikátlanul tapsol neki." 

A konzervatív Die Welt szerint a magyar médiatörvény kitárja a kaput a kritikus hangú médiumok állami szekatúrája előtt. Ez "szégyen egy demokratikus államra nézve, egyúttal jele annak, hogy a magyarországi politika húsz évvel a falomlás után sem találta meg a mérsékelt egyensúlyt. A folyamat Európa számára is kínos: megmutatja az új tagok felvételének alapvető konstrukciós hibáját. A csatlakozás előtt az Európai Bizottság érvényt tud szerezni szigorú követelményeknek. Ha azonban egy állam már belül van, akkor alig akad eszköz arra, hogy a kívánt színvonalat tartani lehessen. Ez éppúgy érvényes Magyarországra, mint Romániára vagy Bulgáriára" - állapította meg Clemens Wergin.

Meglátása szerint a fejlemények hosszú ideje előre láthatóak voltak. Az Európai Parlament meghallgatást tartott a médiatörvényről, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet pedig már korán éles bírálattal illette a jogszabályt. Fölmerül a kérdés, vajon mire való az Európai Unió elnöke, a bizottság elnöke meg a többi brüsszeli EU-főnök, ha egy sem akad közöttük, aki idejekorán megkísérelne csillapítani egy ilyen válságot. Az Ausztria elleni, az FPÖ kormányra kerülése miatt elrendelt szankciók ugyan arra szolgálnak példával, hogyan nem szabad eljárni. A művészet az lett volna, ha korán sikerül csillapítani a válságot, és nyomást gyakorolni Orbán Viktor miniszterelnökre. Most már bekövetkezett a kár Európában."

Lehet-e, kell-e Európának rezzenéstelenül szemlélnie a magyarországi fejleményeket? - tette föl a kérdést a Der Tagesspiegel kommentátora. A helyzet a liberális berlini újságot is az Ausztria elleni EU-szankciókra emlékezteti, amit nem nevez bátorítónak. Ám a folyamat szerinte olyan súlyos, hogy az Európai Parlament fellépését kívánja. A testületnek el kell érnie, hogy Orbán Viktor állást foglaljon a kérdésben. Ha Európa értékközösséget jelent, amint azt mindenki újra meg újra hangsúlyozza, akkor Orbánnak magyarázatot kell adnia arra, hogyan egyeztethető össze az új médiatörvény a véleménynyilvánítás szabadságával - írta a Der Tagesspiegel.