A december 19-én tartott fehérorosz elnökválasztást - amelyet a hivatalos adatok szerint a szavazatok közel 80 százalékával a hivatalban levő Lukasenka nyert meg - karhatalmi erőszak és ellenzékiek letartóztatása kísérte. Bildt szerint az EU-nak vissza kell állítania a fehérorosz elnököt és környezetének tagjait sújtó intézkedést, amit annak nyomán oldottak fel, hogy Minszk korábban szabadon engedte a politikai foglyokat.

A korábbi fehérorosz vízumtilalmi lista - amelyet a 2006-os választást övező, a mostaninál enyhébb fehérorosz hatósági erőszakcselekmények miatt állítottak össze - mintegy negyven személyre vonatkozott. Az EUobserver értesülése szerint a minszki uniós külképviseletek dolgoznak az új tilalmi névsoron, amelyen már száznál több személy szerepel, és amelyet pénteken vitatnak meg Brüsszelben az EU-országok kül- és biztonságpolitikai szakdiplomatái. Szintén a hírportál értesülése, hogy a csehek szerint már a jövő héten rendkívüli EU-külügyminiszteri tanácskozást kellene összehívni a vízumtilalmi lista életbe léptetésére, a németek és a svédek azonban szeretnék megvárni a menetrend szerint január 31-én esedékes miniszteri ülést.

A svéd diplomácia irányítója arról is beszélt az EUobservernek, hogy az EU nem szorítkozik a fehérorosz vezetők beutazási tilalmának elrendelésére, hiszen - átmenetileg legalábbis - lekerült a napirendről a Fehéroroszországnak szánt, nagy volumenű gazdasági támogatás terve. A hírportál megjegyzi, hogy az uniós országok a tervezett új intézkedésekkel távol tarthatják Minszket az EU keleti partnerségi programja keretében tartott rendezvényektől, így a májusi budapesti csúcstalálkozótól. A keleti partnerségi program a volt szovjet térség hat államát érinti: Fehéroroszország mellett Ukrajnát, Moldovát, Azerbajdzsánt, Grúziát és Örményországot.