szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A szabad világnak támogatnia kell az arab világban zajló demokratikus változásokat, de vigyázni kell, nehogy Irán által mozgatott szélsőségesek töltsék be a hatalmi űrt - hangoztatta Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes kedden Brüsszelben, az Európai Politikai Központ (EPC)nevű elemző műhely rendezvényén.

Ajalon szerint Észak-Afrikában, valamint több közel-keleti arab országban a fejlemények a demokrácia és a pluralizmus kiszélesedésének irányába mutatnak. Az átmeneti szakasz nagyon érzékeny, és törekedni kell arra, hogy a változások a lehető legbékésebben történjenek meg - emelte ki. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy szélsőséges elemek - főként Irán által támogatott szervezetek - örömmel töltenék ki az átmeneti űrt, és hangsúlyozta, hogy ezt a veszélyt el kell hárítani.
   
Izrael azt szeretné, ha a Közel-Kelet országainak gazdasága fellendülne, és ezek az országok bekapcsolódnának a globalizációs folyamatokba - mondta. Szerinte most elsősorban a demokratikus változások erkölcsi támogatására van szükség, de - bővebb kifejtés nélkül - felvetette az arab világ számára esetleg kidolgozandó "Marshall-terv" gondolatát is. Izrael - tette hozzá - összekötő szerepet tölthet be Európa és a Közel-Kelet között.
   
Az izraeli külügyminiszter-helyettes úgy véli: a diktatórikus arab rendszerek bukása azt mutatja, hogy túlzás volt, amikor a világ a közel-keleti problémák középpontjába kizárólag az izraeli-palesztin konfliktust helyezte. Most megmutatkoztak olyan problémák - mondta -, amelyek oka az arab társadalmakon belül, a rossz működésben és irányításban, a munkahelyek hiányában, a nyomorban, az írástudatlanságban keresendő.
   
Ajalon a palesztinokkal való békekötésről úgy vélekedett, hogy az Izraelnek nem csupán stratégiai célja, hanem egyben erkölcsi kötelezettsége is. Úgy látja azonban, hogy miközben a békefolyamat 1993-as kezdete óta Izrael álláspontja jelentős változáson ment át, a palesztinok egy jottányit sem módosítottak akkori pozíciójukon. Az izraeli nézőpont változását abban határozta meg, hogy míg 18 esztendővel ezelőtt a lakosság 80 százaléka elutasította az önálló palesztin állam létrehozásának a gondolatát, ma már az izraeliek 80 százaléka éppenséggel a "kétállami megoldásban" látja a jövőt.
   
Azzal kapcsolatban, hogy Izrael nem hajlandó a megszállt területeken való telepépítési tilalom meghosszabbítására, az izraeli külügyminiszter-helyettes azt mondta: ha csak a telepek jelentenék a problémát, akkor már régen megszületett volna a béke.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

Véres összecsapások az arab országokban – percről percre

Több észak-afrikai és közel-keleti országban is fellángoltak a kormányellenes zavargások, a Líbiában, Jemenben és Bahreinben zajló demonstrációk eddig több száz halálos áldozatot követeltek. Líbiában a legsúlyosabb a helyzet, ahol Kadhafi zsoldosai az utcára vonuló fegyvertelen embereket lőtték, káosz és vérengzés lett úrrá az országon. Az ezredest és családtagjait szankciókkal sújtotta az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely fegyverembargó elrendelése mellett a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé terjesztette a líbiai vérengzések kivizsgálását.