A szlovák diplomata Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közvetlen alárendeltségében a nyugat-balkáni és szomszédságpolitikai ügyekben illetékes igazgatói tisztet tölti be. A keleti partnerségi csúcs "nem kapta volna meg a megfelelő figyelmet, illetve valamilyen értelemben a déli szomszédságpolitikával kapcsolatos erőfeszítések zavaró tényezőjeként jelenhetett volna meg" - vélekedett Németh Zsolt. Szerinte most lesz idő a felkészülésre, és elmondta, hogy Lajcák közlése szerint az Európai Bizottság április helyett csak május végén hozza majd nyilvánosságra a keleti partnerséggel kapcsolatos elképzeléseit. (A HVG erről szóló cikkét Orbán és az EU: miért sikertelen a magyar elnökség? címmel itt olvashatja.)

A magyar külügyi államtitkár szerint az unió partnerségi, illetve szomszédsági politikája az elmúlt években meglehetősen gazdaságcentrikus volt. Azzal azonban, ami a déli szomszédságban, vagyis Észak-Afrikában történt, azzal beindult egyfajta demokratizálódási folyamat - állapította meg. Szerinte most felmerül a kérdés, hogy képes lesz-e az EU a szomszédságpolitika egyenrangú tényezőjévé tenni a "demokráciaépítést". Úgy vélte, hogy ez mind a déli, mind a keleti dimenzióban fontos, és a keleti partnereket illetően "nem csupán Fehéroroszországra vonatkozik".

Németh Zsolt és Miroslav Lajcák megbeszélésén áttekintették a nyugat-balkáni helyzetet is. Egyetértettek abban - közölte a magyar államtitkár -, hogy az EU Horvátországgal való kibővítése döntő hatással lehet a térség egészére, ezért alapvető érdeke minden balkáni országnak, így Szerbiának is, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások minél hamarabb lezárulhassanak. E szempontból - tette hozzá Németh Zsolt - a legkritikusabb a bel- és igazságügyi kérdésekről szóló, 23. tárgyalási fejezet, ahol az igazságszolgáltatás hatékonysága és függetlensége a fő kérdés. 

A magyar EU-elnökség azon van, hogy a horvátok minél kézzelfoghatóbb fejlődést tudjanak ebben elérni - mondta Németh Zsolt. Célkitűzésként fogalmazta meg, hogy az elkövetkező évben a Nyugat-Balkán minden országa "lépjen egyet előre" - így a már tagjelölt Montenegró kezdhesse meg a csatlakozási tárgyalásokat, Szerbia pedig kapja meg a hivatalos tagjelölti státust. 

Szerbia esetében - mondta Németh Zsolt - nagyon fontos a délszláv háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel való együttműködés kérdése, illetve a Koszovóval folytatott tárgyalások alakulása. Ez utóbbi tekintetben a minap megtörtént az első tárgyalás, "megtört a jég" - fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint az EU fontos közvetítő szerepet játszhat a folyamatban.