A japán erőműben történtek hasonló folyamatokat indítanak el az energiapolitikában, mint az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadás a biztonságpolitikában; az akkori merénylet 9/11 lett, a mostani katasztrófa 3/11 lesz - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára, arra utalva, hogy a japán természeti katasztrófa március 11-én következett be.

A tanácskozáson a zöldek az atomerőművek bezárását követelő "Állítsátok le őket, most" feliratú kitűzőket osztogattak. A helyettes államtitkár a fukusimai nukleáris baleset energiapolitikai következményeiről tartott konferencián rámutatott: Fukusima előtt mindenki úgy gondolta, Európában reneszánszát fogja élni a nukleáris energia, amely a fosszilis energiahordozók felhasználásától a zöldgazdaság, a megújuló energiához vezető hídtechnológia lehet. Ez azonban a japán baleset következtében megváltozott - állapította meg.

Fukusima aláhúzta Magyarországon a zöldgazdaság fejlesztésének fontosságát és szükségszerűségét. Magyarország jelentős energiapolitikai kiszolgáltatottsága - az ország több mint 80 százalékban import-, elsősorban orosz forrásoktól függ, és az energiafogyasztás növekszik - komoly csapdát jelent, amelyből az atomenergia nélkül nem lehet szabadulni. Fontos kitörési pont lehet, hogy a kormány arra törekszik, 2020-ig egymillió új munkahelyet teremt, ebből 200 ezret a zöldgazdaságban - mondta Olajos Péter.

Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke arról beszélt, hogy fokozott erőfeszítésekkel Magyarországon 2050-re akár 80 százalékra lehet emelni a megújuló energiaforrások részarányát. Ehhez mindenekelőtt stabil és kiszámítható szabályozási környezetre van szükség. Szerinte Magyarország ebben nyújtja a leggyengébb teljesítményt, "ez a fő gátja az energiapolitikai irányváltásnak". Az LMP a zöldek konferenciájának társszervezője.

Rebecca Harms, a zöldek európai parlamenti (EP) frakciójának társelnöke párhuzamot vont a fukusimai tragédia és a Paksi Atomerőműben néhány éve történt biztonsági esemény között, amely szerinte figyelmeztetés volt Közép-Európának. Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója azt mondta, 2003-ban Pakson súlyos üzemzavar történt, amelyet a nukleáris események mérésére szolgáló INES-skálán 3-as fokozatúra értékeltek. Tájékoztatása szerint alapvetően a biztonsági kultúra hiánya és üzemeltetési hibák sorozata vezetett az üzemzavarhoz; egy tisztítási művelet során 30 fűtőelem-kazetta megsérült a reaktor melletti hűtőmedencénél.

Ámon Ada szerint bár a kritikusság állapota hosszú ideig nem volt kizárható, keveset közöltek róla, és az eseményt azóta is bagatellizálja a nukleáris ipar Magyarországon, mondván, nem volt hatással az atomerőművi biztonságra. Az Energiaklub vezetője teljesen időszerűtlennek mondta a paksi erőmű kapacitásának tervezett, egy-két reaktorral történő növelését. Szerinte ma azzal kell foglalkozni, biztonságos-e egyáltalán a paksi négy blokk, elfogadható-e a reaktorok üzemidejének meghosszabbítása.