A május 3-ával életbe lépett tilalom többnyire szlovákiai, kisebb részben magyarországi romákat érint - írta a konzervatív napilap hasábjain megjelent cikkében Hans Winkler, a katolikus irányultságú Kleine Zeitung volt bécsi szerkesztőségvezetője. Egy részüket elijesztette, mások számára új lehetőséget teremtett, hogy május 1-jével szabaddá vált a munkavállalás Ausztriában nyolc 2004-ben csatlakozott európai uniós tagállam állampolgárai számára - írta. Aki nem a szegények, hanem a szegénység ellen akar küzdeni - vélekedett a grazi helyzetről Egon Kapellari grazi püspöknek a tilalmat bíráló szavaira utalva - , annak "csak a munka, és nem az alamizsna" lehet az eszköze. 

Graz azonban csak egy mellékszíntere egy európai méretű drámának - tette hozzá, és felidézte a társadalmi felzárkóztatásért felelős magyar kormánybiztos, Balog Zoltán részvételével rendezett múlt heti bécsi sajtóbeszélgetést. Balog beszámolójából többek között kiemelte, a romák helyzetének javítása a magyar európai uniós elnökség egyik súlyponti témája.

"Hogy milyen politikai ellenszéllel szembesül (törekvései során) Magyarország, azt Balog is megtapasztalhatta Bécsben. Az általános gyanakvás, amely a jobbközép Fidesz-kormányt övezi, romapolitikájára is kiterjed" - tette hozzá a szerző a rendezvényen elhangzott felvetésekre utalva. A kormánybiztos - írta - ezért "megkönnyebbüléssel konstatálta", hogy a Jobbik nem szavazta meg a Btk. egyenruhás bűnözésre vonatkozó módosítását, a Fideszt ugyanis azzal vádolják, hogy be nem vallottan összejátszik a Jobbikkal.

Magyarország szinte megoldhatatlan feladat előtt áll - fűzte hozzá Winkler. A mintegy hétszázezer roma nyolcvan százaléka munkanélküli, körükben a születési arányszám a duplája, a várható élettartam húsz évvel kevesebb, mint a lakosság többi része körében. Képzetlenség, elhanyagoltság és társadalmi lecsúszás ördögi körében élnek - mutatott rá. Magyarország ezért átfogó támogatási programot tervez - írta, ismertetve többek között az államigazgatásban romáknak fenntartott álláshelyeket és a roma ösztöndíjakat, a romák politikai részvételének javítására vonatkozó szándékot. 

A rendezvényen szintén részt vevő Rudolf Sarkozinak, az ausztriai Roma Népcsoporttanács elnökének az élettörténetét meghallgatva "az ember ízelítőt kaphatott abból", milyen sorsa lehet sok romának - tette végül hozzá a cikkíró. Felidézte, hogy Sarkozi egy koncentrációs táborban született a II. világháború alatt, írni és olvasni nem tudó anyja elegendőnek tartotta, ha fia az általános iskolai végzettséget megszerzi, s hogy Sarkozi végül köztiszteletnek örvendő férfi lett.