Az Adevarul című napilap, akárcsak a bukaresti Új Magyar Szó és az erdélyi Krónika szerdán felhívja a figyelmet arra, hogy a nagyobbik kormánypárt 8-12 megyét javasol, az RMDSZ viszont 14-16 egységbe tagolná a mostani 41 megyét.

A Krónika felidézi, hogy az RMDSZ már több évvel ezelőtt elkészítette régióátszervezési törvénytervezetét. A jelenlegi régiós felosztás ugyanis a szövetség szerint nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és kulturális különbözősége annyira heterogén régiókat eredményezett - véli a szövetség -, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követő, összefüggő, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni.

A hatástanulmány szerint emiatt nem sikerült a gyengébben fejlett megyéket felzárkóztatni a gazdaságilag erős megyék mellé, sőt az infrastruktúra, a beruházások, a pályázati hatékonyság szempontjából ezek inkább gyengültek. Ennek szellemében az RMDSZ azt tartaná természetesnek, ha a három székely megye - Hargita, Kovászna és Maros - egy fejlesztési régiót alkotna.

A román politikai elit részéről ugyanakkor nincs hajlandóság ez utóbbi változat megvalósítására, de minden politikai erő egyetért a régiós térkép átrajzolásának fontosságával. Emil Boc miniszterelnök nemrég azzal érvelt, hogy a jelenlegi megyés rendszer akadályozza a romániai régiófejlesztés számára 2013-tól elkülönített 10 milliárd eurós alap lehívását. Traian Basescu államfő különös határozottsággal sürgeti az átalakítást alkotmánymódosító javaslatában, a PD-L sokak szerint az ő politikai akaratát érvényesíti.

A PD-L-ből kiszivárgó információk szerint a nagyobbik kormánypártban két forgatókönyv készült. Az egyik megszüntetné a mostani megyéket és lengyel mintára 3-4 millió lakosságú "vajdaságokra" osztaná az országot, amelyek közvetlen módon gyakorolnák hatáskörüket a helyi önkormányzatok fölött. A másik, kissé visszafogottabb terv szerint a kialakított 8-12 régiót a prefektúrákon keresztül irányítanák, de megmaradnának a jelenlegi megyék is, amelyek közvetítenének a régiós vezetés és a helyi hatóságok között.

Az Adevarul ugyanakkor felhívja a figyelmet: minden román párt érdeke, hogy a székely megyék ne alkossanak egy régiót, vagy legalábbis legyenek együtt más, román többségű megyékkel, így biztosítva, hogy a magyarság az adott közigazgatási egységben ne alkosson többséget. A román kormánypárti és ellenzéki politikusok közül sokan vélik úgy, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba kerülése "etnikai enklávét teremtene Erdély szívében".