Az EU legfőbb végrehajtó testülete havonta tart "jogsértési napot", amikor tömegesen tesz közzé a tagállamokhoz intézett felszólításokat, figyelmeztetéseket, illetve - adott ügyszakaszban - citál a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé tagállamokat. Ezúttal a brüsszeli bizottság 311 döntést tett közzé, amelyek közül négy eset vonatkozott eljárás megindítására az Európai Bíróság előtt. Mind a 27 tagország érintett volt egy vagy több bizottsági döntésben.

Magyarországot egyfelől a személygépkocsik nyílt végű lízingjére vonatkozó áfaszabályok módosítására szólította fel az Európai Bizottság. Brüsszel érvelése szerint a magyar szabályok nem teszik lehetővé a lízingbe vevők számára adólevonás érvényesítését személygépkocsik nyílt végű lízingje esetén. A hozzáadottérték-adóról szóló EU-irányelv azonban jogot biztosít az adóalanyok számára a vásárolt termékek és igénybe vett szolgáltatások után fizetendő áfa levonására. Az irányelv csak azon rendelkezések vonatkozásában engedélyezi a tagállamok számára az adólevonási jog korlátozását, amelyek az uniós csatlakozás időpontjában hatályosak voltak. Mivel a szóban forgó magyarországi rendelkezést 2008. január elsején, azaz Magyarország 2004 májusi uniós csatlakozását követően vezették be, az ellentétes az uniós szabályokkal - állapította meg az Európai Bizottság. A brüsszeli testület ez ügyben úgynevezett indoklással ellátott véleményt terjesztett elő, ami az uniós jogsértési eljárások második szakasza. Amennyiben két hónapon belül nem érkezik kielégítő válasz, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy Magyarország ügyét az Európai Bíróság elé terjeszti.

Egy másik döntésében az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy jelentse be nemzeti végrehajtási intézkedéseit azzal az uniós irányelvvel kapcsolatban, amely egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok vetőmagjainak forgalomba hozataláról szól. Magyarország ugyanis nem tájékoztatta az uniós testületet az irányelvet végrehajtó intézkedésekről. Ez ügyben szintén indoklással ellátott vélemény született a brüsszeli bizottság részéről.

Magyarország és Lengyelország együtt kapott brüsszeli figyelmeztetést, mivel a bizottság e két országot felszólította nemzeti végrehajtási intézkedések bejelentésére a genetikai anyagokról és a vetőmagfajták forgalomba hozataláról szóló irányelvvel összhangban. A brüsszeli irat ez esetben is indoklással ellátott vélemény formáját öltötte.

Indoklással ellátott brüsszeli vélemény született egy tengerhajózási kérdésben is: az Európai Bizottság kilenc tagországot - köztük Magyarországot - felszólított arra, hogy ültesse át nemzeti jogrendjébe a hajóforgalom figyelemmel kíséréséről és ennek információs rendszeréről szóló uniós előírásokat.