szerző:
Folk György / Brüsszel
Tetszett a cikk?

A magyar kormány elpazarolta a soros EU-elnökségi félév adta reflektorfény lehetőségét, mert noha jól szervezett kulturális programot bonyolított le Brüsszelben, igazán nagy dobással nem rukkolt elő - állítja a neves belga fesztiválszervező, zeneszerző, Patrick De Clerck.

A hvg.hu-nak nyilatkozó kulturális menedzser szerint érezhető, hogy a Fidesz-kormány nem látja, hiába kommunikálnak bizonyos ideológiai vonalak mentén Magyarországon, az európai köztudatban nagyon eltérően csapódnak le a hazánkból érkező hírek. A számos elnökségi koncert szervezésében részt vevő szakember úgy látja, a kormány a válság okán csökkentett kulturális büdzsével és átpolitizált programszervezésével láthatóan nem volt elég bátor, hogy átütő eseményekkel lepje meg a közönséget. De Clerck ellenpéldaként hozza a hazánktól a soros elnökségi stafétát átvevő Lengyelország példáját, amely a kulturális programpalettájának kidolgozása során sokkal inkább figyelembe vette, hogy a kultúra a legolcsóbb és rendkívül hatékony kommunikációs eszköz egy országról külföldön kialakított kép formálásában.

Orbán Viktor Strasbourgban a keddi EP-beszámolón
MTI/EPA

Mind kollégája csalódottságát, mind a lengyelek kapcsán vallott nézeteit osztja Brüsszel legnagyobb kulturális központjának, a kiállításoknak, koncerteknek, színdaraboknak és egyéb rendezvénynek otthont adó Bozar igazgatója és művészeti vezetője, Paul Dujardin.

Lapunknak elmondta, a varsói kormány a maga regionális hatalmi ambícióival nagyon helyesen ismerte fel, hogy a függetlenné válása óta zajló identitáskeresésének alapeleme kell, hogy legyen a kultúrájának népszerűsítése. Ezt tükrözi az elnökségi idejükre szánt művészeti programokra elkülönített büdzsé nagysága, az évek óta zajló előkészületek és az a tény, hogy a kultúráért felelős miniszter, Bogdan Zdrojewski a harmadik a protokollsorban a Donald Tusk vezette jobbközép kormányban.

Magyar EU-elnökségi záróünnepség Brüsszelben
Maksi Barsi / Google

Dujardin, aki egyben az európai koncerttermeket tömörítő szervezet (ECHO) vezetőségének is a tagja, nyugati-európai kollégáit kettős mércével vádolja, amiért ma a régi EU-s tagállamokat jellemző, az államtól nagyrészt függetlenített művészeti menedzsmentfelfogást kérnek számon az új országokon. Hangsúlyozza, hogy a régi tagállamokban is csak ’68 után indult meg az államitól független kulturális imázsépítés, amelyre a világ nagy részén felnéznek, míg a második világháború utáni évtizedekben az állam befolyása dominált.

A szerinte kiemelkedően izgalmas magyar művészeti életnek tehát nem csak az Orbán-kormánnyal szemben táplált nemzetközi szkepticizmussal kell megküzdenie, de egyúttal azt is meg kell értetniük, hogy a gazdaságnál jóval lassabban alakul át egy-egy ország kulturális látképe. Dujardin ezen érvelés mentén úgy véli, amennyiben a művészek univerzálisat alkotnak, annak sokkal hosszabb távú a hatása, mint a politikának, amely így kevéssé képes tönkretenni egy országról kialakított képet néhány év alatt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!