Ezt a dokumentumot a múlt héten bocsátotta ki a romániai Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság annak a régészeti kutatási tanulmánynak az alapján, amelyet a román országos régészeti bizottság július 12-én fogadott el. A régészeti mentesítési bizonylat a Kirnyik-hegység egy részére vonatkozik.

A minisztérium előtt tüntető mintegy száz személy Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter lemondását követelte. A tüntetők körében egyebek között olyan felirat is látható volt, hogy "A ciánt használjátok ti, nekünk a természet és a kultúra kell!". Mircea Toma, az Active Media Watch sajtófigyelő ügynökség vezetője értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az országos régészeti bizottság egyhangúlag a régészeti mentesítési bizonylat kibocsátása mellett szavazott, holott a terv ellenzői szerint a bányaberuházás megsemmisíti a Kirnyik-hegységet és a benne lévő római kori bányajáratokat, amelyeknek egy része még feltáratlan.

Toma szerint a döntés meghozatala előtt a miniszternek a román országos műemlékvédelmi bizottság elnökével is konzultálnia kellett volna, hiszen a testület javasolta: kérvényezzék az UNESCO-tól Verespataknak a világörökség részévé való nyilvánítását.

A román kulturális minisztérium szerint olyan cselekvési terv született, amely biztosítja a térségben található legfontosabb régészeti és építészeti örökség megmentését úgy, hogy az aranybányát megnyitni tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalta a mentési terv 70 millió dollár értékű finanszírozását. Az RMGC-nek még a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie a román hatóságoktól ahhoz, hogy megnyithassa a ciántechnológiát alkalmazó bányát, amelynek működése révén becslések szerint 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelésére nyílik lehetőség.

 A terv ellenzői a beruházást nem tartják elég biztonságosnak, és úgy vélik, fennáll a kockázata annak, hogy a verespataki bánya a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófát okoz.