Andrius Kubilius miniszterelnök keddi nyilatkozatában "etnikai gyűlöletre szóló felhívásnak" nevezte azt, hogy hétfőre virradó éjjel az északkelet-lengyelországi Punsk megye 14 községében összetörték, illetve összemázolták a kétnyelvű helységnévtáblákat. Egy litván emlékműre pedig egy, a 30-as években aktív nacionalista szervezet színeit és jelképeit mázolták ismeretlen elkövetők.

A lengyel külügyminisztérium huliganizmusnak minősítette a történteket, Radoslaw Sikorski tárcavezető pedig internetes blogjában "botrányos incidenst" emlegetett.

Kedden újabb incidensre derült fény: ismeretlen tettesek összemázoltak egy szobrot, amely egy litván költőnek állít emléket - jelentette a lengyel hírügynökség.

Punsk megye lakosságának körülbelül 80 százaléka litván. A megyei önkormányzat még hétfőn bizottságot hozott létre, és megbízta azt a történtek hátterének felderítésével.

Litvánia és Lengyelország között az utóbbi hónapokban ismételten súrlódások voltak a területükön élő lengyel, illetve litván kisebbség kapcsán. Augusztus elején a vilniusi önkormányzat elrendelte a litván fővárosban található lengyel utca- és helynévtáblák eltávolítását.

Vilnius 1920 és 1939 között - Wilno néven - Lengyelországhoz tartozott, noha Litvánia ezt soha nem ismerte el. A független Litvánia fővárosa akkoriban Kaunas volt. A két világháború között a város lakosságának többsége lengyel volt, míg a litvánok alig 1 százalékot tettek ki. Ma viszont utóbbiak alkotják a többséget.