A múlt század kilencvenes éveiben a volt Jugoszlávia területén a szövetségi állam felbomlása miatt kirobbant háborúkban számos olyan cselekményt követtek el, amelyek háborús, illetve emberiesség elleni bűntettnek minősülnek. Az ilyen bűncselekmények ügyében az ENSZ megbízásából a hágai székhelyű nemzetközi törvényszék jár el.

Ratko Mladicsot idén májusban, 16 évi bujkálás után fogták el, a 11 vádpontot tartalmazó ügyészi beadvány szerint az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúban tömeges gyilkosságokra, foglyok kínzására, a civil lakosság terrorizálására, etnikai tisztogatásra adott parancsokat.

Serge Brammertz, a törvényszék főügyésze múlt héten azt javasolta, hogy válasszák két részre a büntetőpert, mert a tengernyi írásos bizonyíték alapos áttanulmányozása nagyon hosszú időt venne igénybe.

Brammertz szerint az 1995 júliusában elkövetett srebrenicai mészárlás ügyét - a második világháború utáni európai történelem talán legszörnyűségesebb tömeggyilkosságát - előre kellene venni, külön kellene tárgyalni. Utána tárgyalhatnák a Mladic terhére rótt további vádakat, így például Szarajevó ostromának az ügyét.

A boszniai Srebrenicában a vád szerint Mladic parancsára a szerb fegyveresek több ezer muzulmán bosnyák férfit, illetve tizenéves fiút mészároltak le.