Az ActionAid jótékonysági szervezet 1000 afgán nő megkérdezésével készült kutatása rámutatott, hogy a többség szerint életük biztonságosabbá és kényelmesebbé vált, amióta a tálibokat eltávolították az ország éléről. Ha a szélsőségesek újra hatalomra kerülnének, a nők egy évtized alatt elért eredményei válnának semmivé, sőt, egyes értelmiségiek attól tartanak, hogy el kellene hagyniuk az országot.

Az Afganisztánt 1996 és 2001 között vezető tálibok szigorú keretek közé szorították a nőket, akik nem dolgozhattak, tanulhattak és mozoghattak szabadon. A jelenlegi afgán alkotmány szerint a férfiak és nők jogai megegyeznek, ugyanakkor a konzervatív ország szokásai még mindig gúzsba kötik a "gyengébbik nemet". Az ActionAid egyik vezetője, Belinda Calaguas szerint a nők, akiket kizárták a megbékélési folyamatból, attól tartanak, hogy megegyeznek a fejük felett, és jogaikat békére cserélik.

Az ezer megkérdezett közül 491 vidékről, míg 509 városból érkezett. Hatvanhat százalékuk nagyobb biztonságban érezte magát, mint 10 évvel ezelőtt, 72 százalékuk pedig úgy vélte, hogy életkörülményei javultak. A londoni székhelyű Oxfam segélyszervezet egy külön jelentésében felszólította Afganisztánt, hogy javítsa az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a nők számára, valamint ügyeljen a végső rendezésbe való bevonásukra.

Afgán lányok egy kabuli iskolában

AP

Az Oxfam sürgette Kabult, hogy minél több nőt alkalmazzon az állami intézményekben, az igazságszolgáltatásban és a rendőrség soraiban. A belügyminisztérium szerint a 142 ezres rendőrségben 1300 nő szolgál. Hamid Karzai afgán elnök azt szeretné, ha a nemzetközi haderő távozásáig 5 ezer rendőrnő lenne állományban.