gy 1600 ember körében végzett vizsgálatban, amelyet a Levada intézet készített augusztusban Oroszország 45 régiójában, és kedden került fel az intézet honlapjára, a megkérdezettek 44 százaléka "az etnikai kisebbségek arrogáns viselkedését" okolta a nacionalizmus erősödéséért - ez az arány 2002-ben még 25 százalék volt. A válaszadók többsége (52 százalék) maga is úgy vélekedett, hogy "nőtt a rasszista eszméket valló oroszok száma".

Alekszandr Verhovszkij, a Szova emberjogi szervezet szakértője szerint az oroszok több mint harmada - 35 százaléka - "negatív érzelmeket táplál a bevándorlókkal szemben". Többségük (29 százalék) főként a kaukázusi bevándorlókkal áll szemben,  6 százalékuk pedig a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságokból valókat tartja ellenszenvesnek - mondta a szakember a Moszkovszkije Novosztyi című havi folyóiratban.

"Olyan jelszavak, amelyek ma a lakosság többsége számára vonzóak, nemrég még csak az +orosz meneten+ (évenkénti ultranacionalista tüntetésen) hangzottak el" - állapította meg keddi számában a Kommerszant című befolyásos napilap. E tüntetés - amelynek szervezői idén "legalább húszezer embert" várnak Moszkvába, minden év november 4-én megemlékezik az orosz főváros 1612-es felszabadulásáról a lengyel megszállás alól.

A rasszizmus és idegengyűlölet a Szovjetunió bukása óta mind nagyobb teret nyer Oroszországban. Kaukázusi és  közép-ázsiai  emberek százezrei élnek és dolgoznak az orosz nagyvárosokban, menekülve az otthoni nyomor elől.