A baloldali Libération szerkesztőségi írása tükrözi vissza leginkább a franciaországi közhangulatot: "nem képtelenség egyszerre gondolni, ráadásul a kora és az egészségi állapota miatt elérzékenyülve, az emberre, Jacques Chiracra, és közben üdvözölni a bíróság tegnapi döntését egy volt köztársasági elnökkel szemben".

A La Croix úgy vélte, hogy "az igazságszolgáltatás üzenete egyértelmű: az átláthatóság előrelépést eredményez, nincs többé tolerancia és még egy volt köztársasági elnököt is számon lehet kérni". A katolikus napilap ugyanakkor arra is kitért, hogy egy egészségileg meggyengült embernek mekkora megrázkódtatást jelenthet egy ilyen ítélet.

A Le Parisien című fővárosi lap "történelmi ítéletnek" nevezte a Chirac elleni bírósági döntést. Azt is megemlítette, hogy feltehetően megvonják majd a volt elnöktől a Becsületrendet. A Le Parisien szerint Chirac nyílván azt remélte, hogy negyven évi politikai karrier után "más nyomot hagyhat a történelemben, mint ezt az igazságügyi véget".

A konzervatív Le Figaro kommentár nélkül számolt be az ítéletről, s összeállítást közölt a politikusi reakciókról, amelyek "szomorúságot és megrökönyödést" tükröztek a jobboldalon, de még a baloldalon is "visszafogottságot".

A regionális lapok elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy Jacques Chirac az első volt francia államfő a második világháború óta, akinek bíróság elé kellett állnia és ott el is ítélték.

"Tisztelet az igazságszolgáltatásnak, amely megdicsőülve fejezte be ezt a vég nélküli pert" - írta a Sud-Ouest. A L'Est républicain szerint az ítélettel a bíróság jelezte, hogy a francia bírák többé nem fogadják el, hogy függetlenségüket bárki is megkérdőjelezze.

Jackques Chirac

AP

A párizsi büntetőbíróság csütörtökön bűnösnek találta a volt államfőt közpénzek elsikkasztásában és hűtlen kezelésben. A volt elnököt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az összevont perben vizsgált, két hasonló jellegű ügy Chiracnak még a 12 éves elnökségét megelőző párizsi főpolgármesteri időszakára (1977-1995) nyúlik vissza: a városházán létrehozott fiktív állásokon keresztül juttattak közpénzeket a Chirac által alapított és akkoriban általa irányított Tömörülés a köztársaságért (RPR) nevű jobboldali párt azon munkatársainak, akik részt vettek az 1995-ös elnökválasztási kampány előkészítésében.

Az a tény, hogy Chiracot bűnösnek találta a bíróság, váratlanul érte a francia közéletet, ugyanis az ügyészség a volt elnök felmentését kérte. A vádemelést vizsgálóbírók kezdeményezték a vádhatóság ellenvetése dacára. A vádat gyakorlatilag magánszemélyeknek és egy korrupcióellenes egyesületnek kellett bebizonyítania a bíróság előtt.